EFOP-3.1.8-16

„ Együtt, testvérként Szécsény Mátrafüred Ipolyság - iskolaközi szemléletformáló program”

o a kedvezményezett neve: Agrárminisztérium
o a projekt címe: Együtt, testvérként Szécsény Mátrafüred Ipolyság - iskolaközi szemléletformáló program
o a szerződött támogatás összege: 20000000 Ft
o a támogatás mértéke (%-ban): 100%
o a projekt befejezési dátuma: 2019. október 31.
o projekt azonosító száma: EFOP-3.1.8-17-2017-00111

o a projekt tartalmának bemutatása

Iskolánk a Lipthay Béla Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium.

Az iskolánk folyamatos működése 1946-tól számítható, amikor hasonlóan az ország sok más településeihez a gazdaság újraindítása igényelte a gazdák képzését. A több mint fél évszázad alatt különböző szakmákat képezett iskolánk mindig a kor elvárásainak megfelelően. Intézményünkben a közoktatási és szakképzési feladatok, valamint a kollégiumi ellátás biztosítása minden időszakban együtt volt jelen.  Az itt folyó eredményes nevelő-oktató munka mellett sok, jelentős helyi és országos innovációs feladatot is végeztünk. Szakmai tanterveket, képzési programokat készítettünk, kísérletekben vettünk részt, pályázatok és saját forrás felhasználásával fejlesztettük tárgyi feltételeinket, képzési struktúra-változást, módosítást végeztünk és végzünk napjainkban is.

A projekt előzményei

Az utóbbi évtizedekre föltétlenül jellemző, hogy tanulóink jelentős része hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, ennél is nagyobb számban részesülnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Folyamatosan gondot fordítottunk, és fordítunk ezen tanuló kör esélyeinek javítására. Iskolánk mellett jött létre a Tiborc egyesület, melynek alaptőkéjét egy magánszemély adománya képezte, Az egyesület célja  ezen tanulók segítése egyrészt ösztöndíj, másrészt eseti anyagi segítség formájában.

Részesei vagyunk  a macika ösztöndíj programnak (Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához alprogram  (ÚTR-16-USZ)) ,részt vettünk a TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0189 Nógrádkomp- oktatási innováció, a TIOP 1.1.1-07/1-2008-0789,  Nógrád Megye Önkormányzata által fenntartott egyes közoktatási intézmények informatikai infrastruktúrájának fejlesztése,  EU projektek lebonyolításában, valamint az IPR bevezetésében.

Mit várunk a projekttől?

Intézményünk mindig is gondot fordított a magyar kultúra megismertetésére, ezen keresztül a nemzeti összetartozás, a hazafiasság fejlesztésére. Közvetlen lakókörnyezetünk olyan látványosságok, emlékek gyűjtőhelye, mint a nemzetközileg is jól ismert, világörökség részét képező hollókői ófalu, de ha Varsányba vagy Rimócra indulunk (sorolhatnék még falvakat), Nógrád ebben a régiójában még élő hagyományokkal találkozhatunk. Nem ritka az utcán a buszon a népviselet, több hagyományőrző csoport működik. Természetesen iskolánk épít ezekre a lehetőségekre, a hagyományőrzésre, támogatja a tanulók részvételét ebben a nemes tevékenységben. Képzési palettánkban szerepel a mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó szakma, mely szintén szorosan egybefonódik a hagyományőrzéssel. Tanulóink tehát a régió szokásait ismerik, együtt élnek velük. Zömében csekély anyagi lehetőségeik azonban megnehezítik számukra a távolabbi területek ilyen irányú megismerését, úgy országhatáron belül, mint kívül. Ez a projekt nagyszerű lehetőség ennek a hiányosságnak a pótlására. Elmélyül a környező területek, látványosságok ismerete is, hisz partnereinket vendégül látva, mintegy nekik megmutatva lakókörnyezetünk látnivalóit tanulóink is rá kell, hogy ébredjenek ezek értékességére, a köznapi különlegessé válik a szemükben.

Mátrafüredi partneriskolánk tanulói zömében lényegesen jobb szociális körülmények között élnek, mint saját diákjaink. A velük való találkozás, közös programok az eltérő lehetőségekkel rendelkező rétegek integrációját segíti majd elő, hozzájárul a kölcsönös megértés, a tolerancia kialakulásához.

 

 Programok:

 

Színház és  filharmónia előadásoka 2017-18-as tanévben

Az elmúlt tanévben három színházi előadásra, valamint egy musical gálára tudtuk elvinni a pályázatba bevont tanulókat.  Ezeket az előadásokat a Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft. jóvoltából Szécsényben, iskolánk székhelyén tekinthettük meg, így viszonylag egyszerű volt a szervezés és a lebonyolítás, hiszen az utazás nem jelentett külön gondot. Bejáró tanulóink egyénileg oldották meg az utazásukat Szécsényig. Az iskolai gyülekező után a tanulók a kísérő tanárokkal együtt vonultak a művelődési házba, ahol négy színvonalas előadást tekinthettünk meg. (Sajnos az első előadásról (Black comedy) lemaradtunk, mivel csak utána sikerült a bérleteket beszerezni). Tanulóink örömmel vettek részt ezeken a programokon, és kellemes élményekkel gazdagodtak.

Az elmúlt tanévben három filharmónia előadásra vettünk bérletet a pályázatba bevont tanulóknak. Külön köszönet illeti a szervezőket, hisz a kísérők bérleteit ajándékba kaptuk.  Ezeket az előadásokat a Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft.  Szécsényben, iskolánk székhelyén bonyolította le, ezért egyszerűbb volt a szervezés, hiszen az utazás nem jelentett külön gondot. Bejáró tanulóink egyénileg oldották meg a bejutást Szécsényig. Az iskolai gyülekező után a tanulók a kísérő tanárokkal együtt vonultak a művelődési házba, ahol három színvonalas előadást tekinthettünk meg. Nagyon fontosnak tartom, hogy az előadók minden alkalommal messzemenően figyelembe vették, hogy a közönség diákokból áll. Így még az utolsó, operákra épülő előadást is a tanulók számára is élvezhetően, érdekes előadásban sikerült megvalósítani.

 

Nemzetközi sporttalálkozó  2018.06.08-án  ipolysági testvériskolánkban

 

26. alkalommal rendezte meg testvériskolánk ezt az igen színvonalas, és számomra nagyon kedves sportnapot. melynek a kezdetek óta részesei lehetünk.

A résztvevők listája álig változik az évek alatt:

  1. Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és kollégium Szécsény /MK/
  2. Boglári Kollégium – Balatonboglár /MK/
  3. Mezőgazdasági Szakközépiskola – Bystřice nad Pernštejnem /CSK/
  4. Gimnázium Ipolyság
  5. Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnázium
  6. Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola, Ipolyság
  7. Szakközépiskola Ipolyság

 

Négy versenyszámban mérhették össze  képességeiket a tanulók:

Honvédelmi négytusa

Kispályás labdarúgás (fiú-lány)

Asztalitenisz

Bérelt busszal, és az iskola mikrobuszaival érkeztünk a versenyre. A megnyitó után tanulóink részben sportolóként, részben szurkolóként vették ki részüket a küzdelemből. Volt idő a sport mellett a baráti kapcsolatok ápolására is. Délben mindannyian az iskola étkezőjében fogyaszthattuk el az ebédet, részben pályázati forrás felhasználásával, részben testvériskolánk vendégszeretetének köszönhetően. Végül az 5. helyezést sikerült megszereznünk egy élményekkel és izgalommal teli nap után.

Részvétel az Ipoly kupán

Az ipolysági Szondy György Gimnázium 46. alkalommal rendezte meg ezt a sporteseményt 2018. szeptember 21-én, amelyen hosszú évtizedek óta iskolánk is részt vesz. A torna a régió több iskolájának ad módot a közös sportolásra, határon innen és túl. Éveken át nagy pályás labdarúgásban versenyeztek a tanulók, de az utóbbi években állandósulni látszik, hogy kispályás focitornává alakul a rendezvény.

A torna sorsolását hagyományosan a torna előtti nap estéjén rendezik, ezen a kísérő tanárok vesznek részt, és jó alkalom a beszélgetésre, és a kapcsolatok ápolására.

Bérelt busszal, és az iskola mikrobuszaival érkeztünk a versenyre. A megnyitó után tanulóink részben sportolóként, részben szurkolóként vették ki részüket a küzdelemből. Volt idő a sport mellett a baráti kapcsolatok ápolására is. Végül a középmezőnyben sikerült végeznünk egy élményekkel és izgalommal teli nap után.

Sportnap szervezése

Minden évben, szeptemberben megrendezzük az iskolai sportnapunkat, ez idén 2018 szeptember 19-n tartottuk. A cél azon kívül, hogy kellemes órákat töltsük sportolással, az egészséges életmód megszerettetése, a versenyszellem, a jobb teljesítményre való igény fejlesztése, az osztályközösségek összekovácsolása. A feladatok igen sokszínűek. Minden feladathoz meg kell találni az alkalmas embereket. Ez az osztály feladata, így önállóságra, feladataik megszervezésére is ösztönözzük őket. Gyakran itt, a sport terén tudunk sikerélményhez juttatni olyan tanulókat, akiknek esetleg valamely részképességük gyengébb.

Az osztályok egyik feladata valamilyen a szabadban elkészíthető étel főzése, ezt végül közösen el is fogyasztják. Sok olyan hátrányos helyzetű tanulónk van, aki ezt az élményt is itt tapasztalhatja meg először. Természetesen az ételek elkészítését, tálalását és ízét is pontozzuk, ez is beszámít az osztályok közötti versenybe.

A győzteseket évente megjutalmazzuk. Az oklevelek sosem maradtak el, mint ahogy a vándor kupát is a legjobb osztály kapja.

Helyszíne a városi sportpálya, az ott lévő tornaterem és szociális épületek, valamin, a környező füves fás terület. Az osztályok itt táboroznak le, itt folyik a főzés is. A különböző állomásokra, azok jellegétől függően saját időbeosztásuk szerint mehetnek, természetesen a lány és fiú foci, és a kötélhúzás a sorsolásnak megfelelően kötött időpontokban zajlik, ott ehhez kell igazodni.

A lebonyolítás a tantestület feladata. Az osztályfőnökök az osztályuk mellett maradnak, segítik, támogatják őket. Az egyes feladatok felelősei a tantestület megmaradó részéből kerülnek ki.

Mellékelem az idén rendezett versenyszámokat és az eredményeket:

                 

11.b

12.b

9.gf

9.p

9.n

10.fp

10.p

10.n

11.gf

11.n

íjjal
lövés

 

9

 

7

3

7

9

13

6

5

foci fiú

20

 

30

40

30

 

 

40

 

 

húzódz-
kodás

 

 

10

5

20

30

5

40

10

 

szkander

2

5

2

 

6

5

1

5

3

 

zsákban
futás

10

40

 

5

 

5

5

30

20

 

gumi-
abroncs
dobás

30

40

5

5

10

5

5

20

5

0

kötél-
húzás

40

5

5

5

10

5

5

5

20

30

100 m
futás

5

40

 

30

20

 

5

10

 

 

főzés

30

40

20

40

40

40

 

30

30

30

lány
foci

 

 

 

30

 

40

 

 

 

 

teszt

30

40

5

5

5

20

40

30

5

40

víz-
hordás

5

30

10

20

40

10

10

10

5

 

400 m
futás

20

5

 

40

5

5

10

30

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.b

12.b

9.gf

9.p

9.n

10.fp

10.p

10.n

11.gf

11.n

Pontok:

192

254

87

232

189

172

95

263

104

105

Helyezés:

4

2

10

3

5

6

9

1

8

7

Közös síelés Mátraszentistvánon, Mátrafüredi vendégeskedés 2019.02.15-16. 60 perces előadás a helyi iskoláról

Bérelt busszal, és az iskola mikrobuszaival érkeztünk a mátraszentistváni sípályára egy órával nyitás előtt. Itt a szécsényi csoport leszállt és hozzálátott a bérelt sí illetve snowboard felszerelés kiválasztásához és felvételéhez. Mivel Mátrafüred viszonylag közel van a sípályához, a busz tovább ment az ottani iskola tanulóiért, így pályanyitásra Ők is megérkeztek és elkezdhették a felszerelések átvételét. Barátságos hangulatban melegítettünk be közösen és indultunk a sípályára. A tanulók között akadt olyan, aki már próbálkozott a sí vagy snowboard sporttal, de a többség kezdőként ismerkedett velük. Mielőtt a sípark oktatói megkezdték volna munkájukat, volt némi idő az ismerkedésre egymással is, de a síelés / snowboardozás alapjaival is, hiszen a kísérő tanárok között többen voltak gyakorlói egyik vagy másik sportnak. Természetesen a leg alaposabb instrukciókat a profi oktatóktól kaptuk. Az oktatást követően bőven volt még idő a gyakorlásra, ismerkedésre úgy egymással, mint a sízés rejtelmeivel. Pálya zárás után a buszokkal két csoportban jutottunk Mátrafüredre, partner iskolánk kollégiumába. Itt az iskola tanára Máté Pál Péter, aki egyébként a síelő csoportot is kísérte, gondoskodott az ellátásunkról, és tartalmas szórakoztató előadást tartott az iskolájukról, képzési formáikról. Másnap az előadás az iskola körbejárásával folytatódott, láttuk többek között a tanműhelyt is, de a legnagyobb élmény az volt, hogy a főépület melletti erdőben vaddisznókkal is találkozhattunk. Ezután volt módunk Mátrafüreden körülnézni, a téli időszakban alig akadt turista a településen, látnivalók annál inkább. Jól sikerült két napot töltöttünk együtt. Volt idő a sport mellett a baráti kapcsolatok ápolására és az ismerkedésre is. Szombaton késődélután utaztunk haza két élményekkel és izgalommal teli nap után.

 Mátrafüredi vendégeket fogadtunk Szécsényben, Hollókői séta 2019.03.22-23

Bérelt busszal, érkeztek vendégeink Szécsénybe. A péntek délelőttöt az iskola körbejárására szántuk. Miközben körbejártunk az épületeinket a tanpékséget és tangazdaságunkat, volt mód a tanulók egymással való ismerkedésére is. Ebéd után busszal indultunk Hollókőre két csoportban a nagy létszám miatt. Az itteni nevezetességek megtekintésére a faluséta jegy tűnt leg alkalmasabbnak, amellyel 10 hollókői helyszín látogatható (közben persze bejárja a „vándor” az egész ófalutJ):

- Hollókői Vár belépő
- Belépő a Falumúzeumba
- Guzsalyas ház belépő
- Sajtkóstoló a Gazduram Sajtboltjába
- Kézműves játékok a Palóc Játszóházban és LEGO kiállítás
- Egy finom kávé vagy üdítő a Hollókői Várban 
- Bőrdíszműves műhelylátogatás, bőr ajándéktárgy
- Kelemen Ferenc fafaragó kiállítása és interaktív mesehallgatás az Oskolában
- Csalogató Táncház
- Egy kóstoló a Kalácsos pékségben

A helyszínek megtekintésével telt a délután. Az este Szécsényben a kollégium udvarán bográcsozással folytatódott, az erdész tanulók bebizonyították, hogy kitűnő vaddisznó pörköltet tudnak készíteni. A program meglehetősen későn fejeződött be, kevés alvás után másnap reggel folytatódott. Reggeli után Barna Mátyás tartott előadást a Szécsényi iskoláról, majd szécsényi városnézéssel és a nosztalgia múzeum megtekintésével egybekötve több turnusban a tömlöcbástya szabaduló szobáiba zártuk tanulóinkat. Mindenki kiszabadult, igaz volt ahol elkelt a segítség J. Ami igazán fontos, hogy mindenki jól szórakozott. Ebéd után gyalogtúrát iktattunk a programba, a szécsényi horgásztó volt az úti cél. Az erdészek itt is remekeltek, össze kellett szednünk magunkat, hogy a dinamikus menettempójukkal lépést tartsunk. Szombaton késődélután utaztak haza vendégeink, két élményekkel és izgalommal teli nap után.

 

60 perces előadás a biztonságos internethasználatról

2019.04.08.

 

Az iskola tanára Barna Mátyás tartott előadás, 2019.04.08-án, a biztonságos internet használatról.

Szó esett a különböző felületekre való regisztráció, a felhasználói nevek és jelszavak kialakításának, kezelésének szabályiról, a netes tartalmak letöltésének illetve az internetes vásárlás, fizetés veszélyeiről.

Fontos mondani valója volt az előadásnak, hogy nem minden információ hiteles az interneten, hogyan juthatunk valóban megbízható forrásokhoz.

Különös hangsúlyt kapott a közösségi oldalak veszélyeire vonatkozó modul, illetve a chatelés és e-mailezés szabályainak megbeszélése. Volt mód a felmerült kérdések tisztázására is.

Az előadás laza keretek között, sok kivetített példával szemléltetve zajlott, és remélhetőleg tudatosabb  felhasználókká alakította a rajta  résztvevő tanulókat.

 

Nemzetközi együttműködések lehetőségeinek és jelentőségüknek bemutatása 2019.04.11.

 

Az iskola tanára Barna Mátyás tartott előadás, 2019.04.11-én. A téma a nemzetközi együttműködések lehetőségeinek és jelentőségüknek bemutatása volt.

Szó esett az Európai Unió adta lehetőségekről, az együttműködést támogató szervezetekről és pályázatokról. Különös figyelmet kapott az Egyesek Ifjúsági Egyesület, tekintettel a városunkban folytatott tevékenységére, és az abból adódó lehetőségekre, valamint az Erasmus program, hiszen ennek keretében számos alkalommal vehettek részt külföldi gyakorlaton iskolánk diákjai is. Az előadást ezen gyakorlatok rövid összefoglalása is színesítette. (http://users.atw.hu/lipthaysdiak/erasmus+program2015bajororszag.htm)

Természetesen szó esett iskolánk meglévő nemzetközi kapcsolatairól is az alábbi partnerekkel:

· Ipolysági Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézettel (Ipolyság)

          Szlovákia

· Bystricai Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézettel (Bystrice nad

          Perstein, Csehország)

· Straubingi Bajor Ifjúsági Körrel (Straubing, Németország)

 

 

Közös túra Dobogókőn a mátrafüredi iskolával

2019.04.26-27.

Péntek délelőtt érkeztünk a dobogókői jurtatáborba, ahol a csapat nagyobb része megszállt. A többieknek néhány száz méter távolságra a Eötvös Lóránt vendégházban aludtak, de a kis távolság miatt az éjszakától eltekintve együtt tölthettük az időt. Az  étkezéseket szintén az Eötvös Lóránt vendégházban oldottuk meg a teljes csapatnak. A délelőtt a szállás elfoglalásával, és a közvetlen környék bejárásával telt. Megnéztük a tavaszra bezárt sípályát, gyönyörködtünk a Dunakanyar látványában.  Volt némi idő az ismerkedésre egymással bár akadtak ismerősök a korábbi programokról.  A kísérő tanárok között szintén  ismerősöket üdvözölhettünk.

Ebéd után előkészültünk a leg embert próbálóbb programunkra, a Rám szakadékot is érintő gyalogtúrára. Hátizsákba kerültek a szükséges apróságok, és nekivágtunk a 4,5-5 órás útnak. Örömmel láttuk, hogy milyen jó hangulatban ballagnak és beszélgetnek tanulóink, és persze mi kísérők is. Hogyan keveredik össze egyre inkább a két csapat.

Az út gyönyörű volt, a virágos kizöldült tavaszi erdő, majd a Rám szakadék különleges természeti szépsége. A tanulók kalandvágyát is kielégítő sziklás patakmedreken való átkelés, a létrákon való feljutás a vízesésekkel tarkított szinte függőleges falakon.

Vacsorára értünk Dobogókőre. A hosszú túra után mindenki jóízűen fogyasztotta az ízletes ételt, az üdítő még jobban esett. Némi pihenés után a tábor tűz körül fejeződött be a nap. Előkerült a szájharmonika a gitár, és persze a mobiltelefonokon lementett zenék. Sokáig énekelt együtt a csapat. 23 óra után oltottuk el a tüzet, és mentünk aludni.

A másnap reggel szeles esős időt hozott. Reggeli után a tábor tulajdonosa mesélt nekünk a környékről, és a helyi érdekességekről. Jól esett a Zsindelyes vendégházban ülve hallgatni Őt. Maga az épület is látványosság, egészen különleges, szépen simul bele a tájba. A lassan javuló időt kihasználva még egy rövid sétát tettünk a környéken. Ebéd után volt még idő némi sétára a környéken, közös beszélgetésekre, és a táborbontásra.

  Jól sikerült két napot töltöttünk együtt. Volt idő a sport mellett a baráti kapcsolatok ápolására és az ismerkedésre is. Szombaton délután utaztunk haza két élményekkel és izgalommal teli nap után.

Színház és filharmónia előadások a 2018-19-es tanévben

Az elmúlt tanévben négy színházi előadásra tudtuk elvinni a pályázatba bevont tanulókat.  Ezeket az előadásokat a Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft. jóvoltából Szécsényben, iskolánk székhelyén tekinthettük meg, így viszonylag egyszerű volt a szervezés és a lebonyolítás, hiszen az utazás nem jelentett külön gondot. Bejáró tanulóink egyénileg oldották meg az utazásukat Szécsényig. Az iskolai gyülekező után a tanulók a kísérő tanárokkal együtt vonultak a művelődési házba, ahol négy színvonalas előadást tekinthettünk meg. Ezeken az előadásokon kívül idén is megnéztük a már hagyományosnak számító musical gálát, szintén a Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft. jóvoltából.

Tanulóink örömmel vettek részt ezeken a programokon, és kellemes élményekkel gazdagodtak. Az elmúlt tanévben három filharmónia előadásra vettünk bérletet a pályázatba bevont tanulóknak. Külön köszönet illeti a szervezőket, hisz a kísérők bérleteit ajándékba kaptuk.  Ezeket az előadásokat a Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft.  Szécsényben, iskolánk székhelyén bonyolította le, ezért egyszerűbb volt a szervezés, hiszen az utazás nem jelentett külön gondot. Bejáró tanulóink egyénileg oldották meg a bejutást Szécsényig. Az iskolai gyülekező után a tanulók a kísérő tanárokkal együtt vonultak a művelődési házba, ahol három színvonalas előadást tekinthettünk meg. Nagyon fontosnak tartom, hogy az előadók minden alkalommal messzemenően figyelembe vették, hogy a közönség diákokból áll. Így valamennyi előadást is a tanulók számára is élvezhetően, érdekes tálalásban sikerült megvalósítani.

 Ipolysági vendégeket fogadtunk Szécsényben

2019.05.10-11-12

Bérelt busszal, érkeztek vendégeink Szécsénybe 2019.05.10-én. Rövid üdvözlés és ismerkedés után a belvárosra szorítkozó szécsényi városnézéssel és a nosztalgia múzeum megtekintésével egybekötve több turnusban a tömlöcbástya szabaduló szobáiba csiszolhatták tanulóink logikai képességeiket, és próbálhattak hatékonyan együttműködni. Mivel három különböző szoba és feladat áll a rendelkezésre, így azok a tanulók is új kihívás elé kerültek, akik már jártak itt korábban. Mindenki kiszabadult, és ami igazán fontos, hogy mindenki jól szórakozott.

Ezután  került sor, az „Európai Unióval kapcsolatos ismeretek” című előadásra, amelyet szlovák nyelven tartott Csáki Tibor,  ipolysági testvériskolánk tanára. A 60 perces előadás az uniós ismereteket a határon átnyúló kapcsolatokra, illetve iskoláink több évtizedes együttműködésére fókuszálva igen tartalmas formában hangzott el, és ezzel véget is értek délelőtti programjaink.

Ebéd után, - amely készítésében tanulóink is közreműködtek  szakmai gyakorlat keretei között épp úgy mint a többi étkezésében-, busszal indultunk Hollókőre két csoportban a nagy létszám miatt. Az ófalu és a vár megtekintésével telt a délután. Az este Szécsényben a kollégiumban baráti beszélgetéssel folytatódott.

Szombaton az Ipolytarnóci ősleletet tekintettük meg, ide is két csoportban utaztunk, busszal. A tartalmas, sok érdekességet tartogató séta után a 3D mozi előadása tette még feledhetetlenebbé a kirándulást. A késői ebéd után városnézéssel telt a délután megmaradt része.

A vasárnap délelőttöt az iskola körbejárására szántuk. Miközben körbejártunk az épületeinket a tanpékséget és tangazdaságunkat, volt mód a tanulók egymással való ismerkedésére is. Sor került némi közös testmozgásra is egy kis trambulinozás formájában. Vasárnap késődélután utaztak haza vendégeink, három élményekkel és izgalommal teli nap után.

Közös kirándulás Esztergomban a mátrafüredi iskolával

2019.05.17-18.

Péntek délelőtt érkeztünk az esztergomi Gran kempingbe bérelt buszokkal, ahol a csapat megszállt. Az  étkezéseket szintén a kempingben oldottuk. A délelőtt a szállás elfoglalásával, és a közvetlen környék bejárásával telt. Gyönyörködtünk a Dunakanyar látványában, hiszen a kemping a Duna parton fekszik, a Mária Valéria híd közelében.  Volt némi idő az ismerkedésre is egymással bár szerencsére akadtak ismerősök a korábbi programokról. 

Ebéd után előkészültünk a mobiltelefonon futó alkalmazással támogatott városnéző programra. Esztergom látványosságaihoz interaktív módon vezetett minket a szoftver. A program végére sokkal fáradtabban, de élményekkel gazdagodva  érkeztünk a szállásunkra. Örömmel láttuk, hogy milyen jó hangulatban ballagnak és beszélgetnek tanulóink, és persze mi kísérők is a városnézés alatt. A két csapatban minden egyes program után több az ismerős. Ez látszik a jó együttműködésen.

A hosszú séta  után mindenki jóízűen fogyasztotta az ízletes vacsorát. Némi pihenés után már-már hagyományosan a tábor tűz körül fejeződött be a nap. A zenét szájharmonika és gitár szolgáltatta, és persze a mobiltelefonokon lementett zenék is szóltak

A másnap reggeli után került sor a tanulók által nagyon várt lézerharcra. Ez a jó szórakozáson túl kimerítő testmozgásnak is bizonyult, amiben mindenki  lelkesen vett részt. Ebéd után volt még idő némi sétára a környéken, közös beszélgetésekre, és a táborbontásra.

  Volt idő a két nap alatt sport és játék mellett a baráti kapcsolatok ápolására és az ismerkedésre is. Szombaton délután utaztunk haza két élményekkel és izgalommal teli nap után.

Kirándulás a Tisza tóhoz a mátrafüredi iskolával

2019.05.24-25.

Péntek délelőtt az iskolánk járműveivel és bérelt busszal utaztunk a tiszafüredi Albatrosz kempingbe. Itt négy személyes faházakban aludt a csapat nagyobb része, amelyek félkörben álltak a tűzrakó hely körül.  Az  étkezéseket szintén kempingben oldottuk meg. A délelőtt a szállás elfoglalásával, és a környék megismerésével telt. Volt némi idő az ismerkedésre egymással bár akadtak ismerősök a korábbi programokról. 

Délután kishajó kirándulásra mentünk a tavon. Rengeteg hasznos és érdekes információt kaptunk a hajó vezetőjétől a Tisza tóval kapcsolatban. A délután hátralévő részében módunk volt kenuzni is, és közben még nyugodtabb körülmények között megfigyelni a vidék igen változatos állat- és növényvilágát.

A vízi út gyönyörű volt, a virágos tavaszi erdő, majd a Tisza tó különleges természeti szépsége. A tanulók kalandvágyát is kielégítő átjutás a náddal gyékénnyel benőtt területeken, a benyúló faágak kerülgetése.

Későn értünk a kempingbe. Itt lehetőség volt kerékpárt kölcsönözni. Ki is használtuk ezt. És bár a vacsora bőséges volt, beszereztünk némi szalonnát és virslit, az immár hagyományos esti tábortűzhöz. Szintén a hagyományoknak megfelelően későig folyt a szalonna sütés, elő került a gitár és a szájharmonika is.

A másnap reggeli után utaztunk Poroszlóra, megtekinteni az ottani Ökocentrumot. Itt rengeteg madár és emlős megfigyelésére volt lehetőségünk, és e-mellett láthattunk olyan halakat az ökocentum akváriumában, amelyek megtekintésére csak nagyon ritkán adódik lehetőség (tokhal, viza). Természetesen örömmel ismerhettek fel horgászásban jártas tanulóink jóval ismertebb fajokat is. Megtekinthető itt a helyi állatvilág teljes szépsége. Része volt a programnak egy különleges film élmény a centrum 3D mozijában.

A késői ebédet már a kempingben fogyasztottuk el. maradt még idő egy rövid sétára a Tisza parton, majd a táborbontás következett.

Szombaton délután utaztunk haza élményekkel, és kalandokkal teli napok után.

Mátrafüredi vendégeket fogadtunk Szécsényben, Robinson szigetek 2019.05.31-06.01.

2019.05.31-én bérelt busszal érkeztek vendégeink Szécsénybe. A délelőttöt az iskola megtekintésére, és az ismerkedésre szántuk. Miközben körbejártunk az épületeinket a tanpékséget és tangazdaságunkat, megtekintettük legelő húshasznú szarvasmarháinkat, műhelyünket. Belefért a délelőtt programjába némi közös trambulinozás is.

Ebéd után, - amely készítésében tanulóink is közreműködtek  szakmai gyakorlat keretei között épp úgy mint a többi étkezésében-, szécsényi városnézéssel és a nosztalgia múzeum megtekintésével egybekötve több turnusban a tömlöcbástya szabaduló szobáiból igyekeztünk kijutni. Mindenki olyan feladatot kapott ami új volt számára, hiszen három eltérő helyszín közül választhat a szökni vágyó fogoly.. Ami igazán fontos, hogy mindenki jól szórakozott.

Szombatra maradt a kirándulás a Robinson szigetekre. Ez a még nem túl közismert hely, ahol horgászásra, kenuzásra, illetve egy kalandpark szolgáltatásainak igénybevételére van lehetőség amellett, hogy gyönyörű környezetben a természetben, mégis közel a városhoz szállhat meg a vendég faházakban.

Itt töltöttük a délelőttöt közös játékkal, kenuzással, és élveztük a gyönyörű környezetet. Késői időpontra csúszott az ebéd, és már nem maradt sok idő a készülődésre és a búcsúzkodásra.

 Szombaton késődélután utaztak haza vendégeink, két élményekkel és izgalommal teli nap után.

 

Nemzetközi sporttalálkozó 2019.06.07-én ipolysági testvériskolánkban

 

27. alkalommal rendezte meg testvériskolánk ezt az igen színvonalas, és számomra nagyon kedves sportnapot. melynek a kezdetek óta részesei lehetünk.

A résztvevők listája alig változik az évek alatt:

1. Lipthay Béla Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Szécsény

2. Boglári Kollégium – Balatonboglár /MK/

3. Mezőgazdasági Szakközépiskola – Bystřice nad Pernštejnem /CSK/

4. Gimnázium Ipolyság

5. Szondy György Gimnázium, Ipolyság

6. Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola, Ipolyság

7. Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola, Ipolyság

 

Négy versenyszámban mérhették össze  képességeiket a tanulók:

Honvédelmi négytusa

Kispályás labdarúgás (fiú-lány)

Asztalitenisz

Bérelt busszal érkeztünk a versenyre. A megnyitó után tanulóink részben sportolóként, részben szurkolóként vették ki részüket a küzdelemből. Volt idő a sport mellett a baráti kapcsolatok ápolására is. Délben mindannyian az iskola étkezőjében fogyaszthattuk el az ebédet, a testvériskolánk vendégszeretetének köszönhetően. Végül az 5. helyezést sikerült megszereznünk egy élményekkel és izgalommal teli nap után.

Mátrafüredi vendégeket fogadtunk Szécsényben 2019.08.18-08.22.

2019.08.18-án iskolánk buszaival érkeztek vendégeink Szécsénybe, szállást a kollégiumunkban biztosítottuk számukra. Az iskola és a kollégium megtekintésére, és az ismerkedésre szánt idő után szabad program volt az egészséges életmód fontossága című foglalkozásig, amit Rigó Ervin tartott kétszer hatvan percben. A pénteki nap a vacsorával, és kötetlen beszélgetéssel zárult.

08.19-én az iskolánk gyakorló helyeit jártuk végig, A tangazdaságot, a tanműhelyt és a tankonyhát, voltunk a tanpékségben is. Délután szintén kétszer hatvan percben a mátrafüredi partneriskolánkról szóló foglalkozást tartottunk, melyben részben felelevenítettük mindazt amit a téli vendégeskedésünk alatt megtudtunk, részben sok újdonság is elhangzott vendégeink részéről.

2019.08.20-22

08.20-án szécsényi városnézéssel indult a nap. A belváros, a ferences kolostor, a Forgách kastély és a tűztorony megtekintését követően kétszer hatvan perces foglalkozáson az előzőnap látottak összefoglalásaként tartottunk foglalkozást saját iskolánkról, majd hatvan percben „Ki mit tud a mátrafüredi „Vadas”-ról?” címmel rendeztünk tréfás vetélkedőt, ahol a mindenki jól szórakozott egy-egy vicces válaszon vagy kérdésen..

08.21-én A várkertbe látogattunk el, vagyis az egykori kastélyparkba, melyet a XIX. század elején Forgách József gróf építtetett ki. Az 1815-re elkészült nagyméretű, több hektáros angolpark északról csatlakozott a kastélyhoz, a parkban több ezer növényfaj mellett fácános-kert, dísz-fasor, aranyhalas tó, műbarlang és rom, vízesés, kilátó volt összekötve hangulatos ösvényekkel, sétányokkal. A védett természetvédelmi terület értékeit a kastélykert tanösvény mutatja be a látogatóknak. Ezt kétszer hatvan perces foglalkozás követte a „Biztonságos internet használat” témában, majd az előző napi vetélkedő tükörképeként megrendeztük a „Ki mit tud a Lipthayról?” című programunkat, amin ismét a vicces kérdések és válaszok voltak a jellemzőek.

08.22-én a hazautazás előtt egy rövid sétára volt még időnk a Szentlélek patak partján, és a környező erdőben. Délután utaztak haza vendégeink, négy élményekkel és izgalommal teli nap után.

Ipolysági vendégeket fogadtunk Szécsényben 2019.08.22-08.26.

2019.08.22-én iskolánk buszaival érkeztek vendégeink Szécsénybe, szállást a kollégiumunkban biztosítottuk számukra. Az iskola és a kollégium megtekintésére, és az ismerkedésre szánt idő után szabad program volt.

08.23-án szécsényi városnézéssel kezdtük a napi programot. A belvároson kívül, a ferences kolostort, és a Forgách kastélyt is megnéztük.  A tűztorony megtekintését követően háromszor hatvan perces foglalkozáson beszélgettünk saját iskolánkról, bár ipolysági barátaink, tekintettel a két intézmény több évtizedes jó kapcsolatára, igen tájékozottak voltak a témában.

08.24-én a hajdani végvár és a város un. ″kiskapuját″ védő bástya közelében jártunk. Ezen a helyen  jól láthatók a középkori városfal maradványai, valamint a XIV. századi, régi plébániatemplom alapfalai. Itt szabadtéri oltár is őrzi a megszentelt hely emlékét. A Szentlélek templomaként elnevezett épület romja a XII-XIII. századból származik. 1400-ban az akkori kórház kápolnája volt. A XVII. század végére erősen megrongálódott. A XVIII. században rendbe hozták, majd 1726-tól a falu plébániatemploma. 1793-ban állapota miatt lebontották, s csak 1976-ban kerültek elő romjai régészeti ásatások során. Ezek után háromszor hatvan perces foglalkozáson beszélgettünk az ipolysági szakközépiskoláról (Ez a téma sem volt teljesen ismeretlen diákjaink számára), majd hatvan percben „Ki mit tud a Lipthayról?” címmel rendeztünk tréfás vetélkedőt. Itt mindenki jól szórakozott, és ismét bebizonyosodott ipolysági vendégeink tájékozottsága.

2019.08.25-26

 08.25-én A várkertbe látogattunk el, vagyis az egykori kastélyparkba, melyet a XIX. század elején Forgách József gróf építtetett ki. Az 1815-re elkészült nagyméretű, több hektáros angolpark északról csatlakozott a kastélyhoz, a parkban több ezer növényfaj mellett fácános-kert, dísz-fasor, aranyhalas tó, műbarlang és rom, vízesés, kilátó volt összekötve hangulatos ösvényekkel, sétányokkal. A védett természetvédelmi terület értékeit a kastélykert tanösvény mutatja be a látogatóknak. Ezt kétszer hatvan perces foglalkozás követte a „Európai Unióval kapcsolatos ismeretek bővítése” témában, majd az előző napi vetélkedőhöz hasonlóan megrendeztük a „Ki mit tud az ipolysági szakközépiskoláról?” című programunkat, amin ismét a vicces kérdések és válaszok voltak a jellemzőek.

08.26-án a hazautazás előtt egy rövid szabad programra kerítettünk sort. Ezek után utaztak haza vendégeink, négy élményekkel és izgalommal teli nap után.

Színházlátogatások a 2019 április 30. után

A jelzett időszakban három színházi előadásra tudtuk elvinni a pályázatba bevont tanulókat.  Ezeket az előadásokat a Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft. jóvoltából Szécsényben, iskolánk székhelyén tekinthettük meg, így viszonylag egyszerű volt a szervezés és a lebonyolítás, hiszen az utazás nem jelentett külön gondot. Bejáró tanulóink egyénileg oldották meg az utazásukat Szécsényig. Az iskolai gyülekező után a tanulók a kísérő tanárokkal együtt vonultak a művelődési házba, ahol 2019.05.23-án a „Gyermeknapi musical gálán” élvezhettük „Andi színjátszósai” játékát. 2019.08.16-án szintén „Andi színjátszósai” jóvoltából vehettünk részt a „Valahol európában” című darab előadásán. 2019.09.05-én a Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Kárpát-medencei turné keretében vendégszerepelt Szécsényben. Így a tanulókkal együtt élvezhettük a „Tenkes kapitánya” című műsorukat.

Tanulóink örömmel vettek részt ezeken a programokon, és kellemes élményekkel gazdagodtak.

A nehéz szociális körülmények között élő csoportok bemutatása 2019.09.12.

 

Az iskolánkban Barna Mátyás tartott előadás, 2019.09.12-én. A téma a nehéz szociális körülmények között élő csoportok bemutatása volt.

A rendszerváltás (1989) utáni Magyarországon a munkahelyek jelentős része szűnt meg, Az így kialakult helyzet csak lassan javult. A lakosság jelentős része elszegényedett, aminek a munkanélküliség növekedése az egyik alapvető oka. Sok családban hamarosan a harmadik generáció nő fel munka nélkül. 

Az egy főre jutó átlagos reáljövedelem csak a kétezres évek első felében érte el a rendszerváltás előtti szintet. A magyar társadalomban robbanásszerűen megnőttek a jövedelmi és szociális különbségek, ezért a lakosság harmada szegénynek számít, jelentős része tartósan leszakadt a társadalomról, kirekesztettségben él.

A válság körülményei között a helyzet tovább rosszabbodott. Nem csupán a szegénység jelent problémát, hanem az „alsó középosztály” egy részének elszegényedése, veszélyeztetettsége is.

Magyarországon a szegények többnyire a következő csoportokból kerülnek ki:

    - tartósan munkanélküliek és részidőben foglalkoztatottak

    - a 6–700 ezer cigányszármazású ember nagy többsége

    - a gyermekes családok , főleg a nagycsaládosok és az egyszülős csonka családok

    - a nyugdíjasok egy része

    - különösen a jövőben emelkedik majd az olyan munkanélküliek, illetve feketemunkára kényszerítettek száma, akik nyugdíj nélkül, vagy alacsony nyugdíjjal öregednek meg;

    - gyakran nyomorognak a tartós betegségben szenvedők, a fogyatékossággal élők;

    teljesen kiszolgáltatottak a hajléktalanok.

Sportnap szervezése

Minden évben, szeptemberben megrendezzük az iskolai sportnapunkat, ez idén 2019 szeptember 17-n tartottuk. A cél azon kívül, hogy kellemes órákat töltsük sportolással, az egészséges életmód megszerettetése, a versenyszellem, a jobb teljesítményre való igény fejlesztése, az osztályközösségek összekovácsolása. A feladatok igen sokszínűek. Minden feladathoz meg kell találni az alkalmas embereket. Ez az osztály feladata, így önállóságra, feladataik megszervezésére is ösztönözzük őket. Gyakran itt, a sport terén tudunk sikerélményhez juttatni olyan tanulókat, akiknek esetleg valamely részképességük gyengébb.

Az osztályok egyik feladata valamilyen a szabadban elkészíthető étel főzése, ezt végül közösen el is fogyasztják. Sok olyan hátrányos helyzetű tanulónk van, aki ezt az élményt is itt tapasztalhatja meg először. Természetesen az ételek elkészítését, tálalását és ízét is pontozzuk, ez is beszámít az osztályok közötti versenybe.

A győzteseket évente megjutalmazzuk. Az oklevelek sosem maradtak el, mint ahogy a vándor kupát is a legjobb osztály kapja. Idén 30-,20-, illetve 10 ezer Ft pizza utalványt is sikerült az első három helyezett csapatnak adnunk.

Helyszíne a városi sportpálya, az ott lévő tornaterem és szociális épületek, valamin, a környező füves fás terület. Az osztályok itt táboroznak le, itt folyik a főzés is. A különböző állomásokra, azok jellegétől függően saját időbeosztásuk szerint mehetnek, természetesen a lány és fiú foci, és a kötélhúzás a sorsolásnak megfelelően kötött időpontokban zajlik, ott ehhez kell igazodni.

A lebonyolítás a tantestület feladata. Az osztályfőnökök az osztályuk mellett maradnak, segítik, támogatják őket. Az egyes feladatok felelősei a tantestület megmaradó részéből kerülnek ki.

Mellékelem az idén rendezett versenyszámokat és az eredményeket:

Az egészséges életmód fontossága 2019.09.24.

 

Az iskolánkban Bancsi Tímea tartott előadás, 2019.09.24-én. A téma az egészséges életmód fontossága, jelentőségüknek bemutatása volt.

Szó esett számos lehetőségről, melyek jobbá és egészségesebbé tehetik hétköznapjainkat. Ezek néhány fő pont köré csoportosultak.

1. Megfelelő táplálkozás

2. Rendszeres mozgás

3. Nevetés

4. Pihentető éjszakai alvás

5. Egészséges kapcsolatok

6. Megfelelő mennyiségű víz

Az érdekes, tartalmas előadást a tanulók véleménye, és ötletei színesítették.

 

Érzékenyító tréning 2019.október 02.

 

Az iskolánkban 2019.09.12-én Barna Mátyás tartott előadást, a téma a nehéz szociális körülmények között élő csoportok bemutatása volt. Ehhez az előadáshoz kapcsolódva, annak gondolatait tovább gondolva Antalné Bába Katalin 2019.10.02-én tartott érzékenyítő tréninget.

Magyarországon a szegények többnyire a következő csoportokból kerülnek ki:

    - tartósan munkanélküliek és részidőben foglalkoztatottak

    - a 6–700 ezer cigányszármazású ember nagy többsége

    - a gyermekes családok , főleg a nagycsaládosok és az egyszülős csonka családok

    - a nyugdíjasok egy része

    - különösen a jövőben emelkedik majd az olyan munkanélküliek, illetve feketemunkára kényszerítettek száma, akik nyugdíj nélkül, vagy alacsony nyugdíjjal öregednek meg;

    - gyakran nyomorognak a tartós betegségben szenvedők, a fogyatékossággal élők;

    teljesen kiszolgáltatottak a hajléktalanok.

A foglalkozáson ezen csoportokkal szembeni szociális érzékenység erősítése volt a cél. Az tréning lebonyolítója személyes érintettként (gyermekeit egyedül nevelő anyaként) tudott igen meggyőzően hatni a résztvevőkre, annál inkább sikeres volt ez a tevékenysége, mivel a hallgatóság jelentős része is érintett, illetve együtt él, tanul érintett emberekkel (nógrád megyében rosszabb a helyzet az országos átlagnál ilyen szempontból).

A foglalkozást  a tanulók véleménye, és hozzászólásai színesítették.

Részvétel az Ipoly kupán

Az ipolysági Szondy György Gimnázium 47. alkalommal rendezte meg ezt a sporteseményt 2019. október 4-én, amelyen hosszú évtizedek óta iskolánk is részt vesz. A torna a régió több iskolájának ad módot a közös sportolásra, határon innen és túl. Éveken át nagy pályás labdarúgásban versenyeztek a tanulók, de az utóbbi években állandósulni látszik, hogy kispályás focitornává alakul a rendezvény.

A torna sorsolását hagyományosan a torna előtti nap estéjén rendezik, ezen a kísérő tanárok vesznek részt, és jó alkalom a beszélgetésre, és a kapcsolatok ápolására.

Az iskola mikrobuszaival érkeztünk a versenyre. A megnyitó után tanulóink részben sportolóként, részben szurkolóként vették ki részüket a küzdelemből. Volt idő a sport mellett a baráti kapcsolatok ápolására is. A kupa történetében negyedik alkalommal első helyen sikerült végeznünk egy élményekkel és izgalommal teli nap után.

 

Iskolánk története rövid cikkekben:

Az előzmények

Fényes Elek, a reformkor statisztikus-geográfusa így jellemzi 1837-ben Szécsényt:

„Határja Szécsénynek igen áldott: így az Ipoly felé gazdag rétekkel, délre termékeny, majd szép makkor erdőséggel és szőlőheggyel dicsekedhetik.”

Bár Nógrád megye talaja mezőgazdasági termelésre nem a legeszményibb, mégis évszázadokon keresztül határozottan mezőgazdasági jellegű vidék volt. Igen szorgalmas népe virágzóvá tudta tenni a szántóföldeket. Így volt ez az Ipoly völgyében is, ahol a kiegyezést követően a szarvasmarha-tenyésztés fejlődött a legerőteljesebben.

A múlt század végén különböző szakoktatási intézmények alakultak országszerte, melyek közül legjelentősebbek a tejgazdasági iskolák voltak. A századfordulón működő öt tejgazdasági iskola között szerepel a nagyszécsényi tejgazdasági munkásnőképző iskola, amely 1897. május 1.-én nyílt meg.”

Nem véletlen, hogy az iskola Szécsényben indult, itt volt ugyanis akkor a megye legjobban működő tejszövetkezete és sajtüzeme (Tejszövetkezet és Sajtoda – a tejüzem elődje.) A millennium idején évi 400 000 liter tejet dolgoztak fel sajtnak, s termékükkel a millenáris nagydíját nyerték el.

Az első évek, az ötvenes évekig

 Borovszky Samu feljegyzései szerint a szécsényi iskola 11 évig állott fönn, s ez idő alatt 86 tanuló végzett. A tanulmányi idő az első évben 6 hónap volt, mely 1900. december 1-től egy évre emelkedett. Évente átlag 8-10 hallgatója volt. Ez a kis létszám jellemezte az ország mezőgazdasági szakoktatási iskoláit, amit azzal magyaráztak, hogy a szakoktatás egy-egy intézményen belül sohasem lehet tömegoktatás.

A dokumentumokból kiderült, hogy az 1920-as évek derekán ismét felvetődött Szécsényben egy mezőgazdasági iskola létrehozásának a gondolata. Akkor azonban a közeli Balassagyarmat, mint megyei székhely kapta meg az alapítás jogát.

A földreform változást hozott és új lendületet adott a mezőgazdaság fejlődésének. A nagybirtokok helyén kisparaszti gazdaságok alakultak, melyek később nagygazdasággá szerveződtek. Szécsényben működött az ország egyik legpéldásabb állami gazdasága – az iskola tangazdasága. Már az ötvenes években 20 mázsás átlagterméseket takarítottak be gabonából. A tangazdaság főagronómusa Faragó Gusztáv volt.

1946

Az intenzív állattenyésztésnek továbbra is Szécsény volt az észak-magyarországi fellegvára. A szorgalmas parasztgazdák kezei alatt alakult ki a terület jellegzetes szarvasmarhája, az ipolymenti tájfajta.

Ilyen mezőgazdasági környezetben hozta létre a Földművelésügyi Minisztérium jelen iskolánk elődjét, a Gazdaképző Iskolát.

1946. augusztus 16-án 133.875/1946. X. 2. sz. alatt iktatott levél érkezett Szécsénybe, melyben Rosos Ödön Károly gazdasági tanárt Balassagyarmatról áthelyezték a településre, és a miniszter további intézkedésig megbízta a Gazdaképző Iskola szervezésével. Ezzel a szécsényi gazdák több évtizedes vágya teljesült, s ugyanakkor a II. világháború után újraszerveződő mezőgazdaság is megfelelő létszámú, képzett szakembergárdát kaphatott. Nemcsak a nagyközség, hanem az egész járás érdeke volt, hogy az Ipoly völgyének egyik centrumában egy ilyen jellegű iskola működjön

Iskolánk megalapítása

A következő írásos dokumentum egy jegyzőkönyv, amely a Földigénylő Bizottság rendkívüli ülésén íródott 1946. augusztus 17-én este 20 órakor. Ez az írás az iskola alapjainak lerakására vonatkozott. Az ülés tárgya: Rosos Ödön Károly előterjeszti megbízatását és benyújtja igényét az iskola megalapításához. Harminc kataszteri hold területet, tanépületnek a volt Gross- gazdasághoz tartozó egykori intézői lakást igényli. Internátus, cselédlakás és istálló céljára a község és a tangazdaság közelében kér épületeket. A bizottság hosszabb megbeszélés után ellenvetés nélkül elfogadta a kért javak átadását. Ezek felsorolását szintén a jegyzőkönyv tartalmazza:

- a Szécsény község centrumában fekvő 5 szobából álló épületet iskola céljára,

- a község határában fekvő Fehér-hegy nevű gazdaságból 30 kataszteri hold földterületet,

- a Velics testvérek tulajdonát képező, de a földreform során törvényileg meghatározott módon kiosztásra kerülő majort (egy istálló és egy 4 család részére épület cselédlakás). Ez utóbbi átadása nem tartozott a bizottság hatáskörébe, így ennek ügyében a minisztériumhoz fordult. A meglévő épületek felújítási, karbantartási munkái azonnal megkezdődtek, hogy mielőbb megindulhasson a tanítás.

Az első tanév ünnepélyes megnyitójára 1946. november 4-én, délelőtt 10 órakor került sor. A tanítás egy nappal később, november 5-től vette kezdetét.

Tanulók, tanárok dolgozók akkor…

Ebben az iskolában a tanulmányi idő két év volt, az osztályok száma is kettő. A beiskolázott tanulók létszáma 37 fő, akik Szécsényből és a szécsényi járásból jelentkeztek az intézménybe. Rosos Ö. Károly megbízott igazgató – gazdasági tanár – tanítja a növénytermesztés, állattenyésztés, önképző gazdakör tantárgyakat. Emellett vezeti a tangazdaságot, a rovatos pénztárnaplót, a termésszámadást és a segédkönyveket. Somogyi Angyal gazdasági tanárnő tanítja a takarmányozástan, gazdasági levelezés, vegytan, természettan és gazdasági földrajz tárgyakat. Mellette részt vesz az iskola vezetésében és az adminisztrációs munkában. Meghívott előadóként Szupkay Sándor a számtan-mértant, Sugár György pedig a magyart és a nemzeti ismereteket oktatta. A hitoktatást páter Konrád végezte. Az iskola alkalmazásában állt Kiss István altiszt, akinek feladatai közé a favágás, takarítás, karbantartás, valamint az iskola tulajdonát képező 2 tehén és borjú ápolása tartozott. Havi bére 100 Ft volt, pótdíjként egy liter tejet kapott naponta, emellett lakást biztosítottak számára.

Kezdeti nehézségek..

Az iskolában az oktatás nehéz körülmények között kezdődött. A szemléltető eszközök csaknem teljesen hiányoztak a felszerelésből. A helyzet csupán némileg javult akkor, amikor az igazgató Balassagyarmatról kölcsönkérte a 175. számú tanfolyami ládát, valamint beszerzett egy csaknem teljes csontvázat az állatbonctani ismeretek tanulásának megkönnyítésére.

Továbbra is nehezítette a tanítást a tankönyvek hiánya. A közismereti tankönyvek november végéig sem érkeztek meg. Gazdasági tankönyvek ugyan voltak, de csak kölcsönként, s ezekből is négy tanulóra jutott egy kötet. A tantermek berendezése is jórészt kölcsöntárgyakkal valósult meg. A termekben kifüggesztett leltár tartja nyilván a kölcsönkapott tárgyakat, valamint feltünteti a kölcsönadók nevét. Mindezt jegyzőkönyvben is rögzítették. Ugyanez volt a helyzet a tanári berendezési tárgyaival is. A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a berendezések tulajdonosai között szerepel a szécsényi római katolikus, illetve evangélikus egyházközség, az igazgató, Rosos Ö. Károly, a Hangya Szövetkezet, Szécsény lakosai közül, pedig Dancsok István, a Velics nővérek, Domszky György, Kiss István, Ocsovai Antal, Fribeisz Zoltán. Az intézmény megalakulásának évében még egy fő gazdasági tanár, Zsoldos György került az iskolához.

Új igazgató

1946. december 28-án új igazgató kerül az intézmény élére. Az FM. 138. 451./1946. X. 2. sz. rendelet értelmében a csurgói református iskola igazgatóját, Rakottyai Győzőt nevezik ki új vezetőnek. Az iskola átadásakor Rosos Ö. Károly felhívja utódjának figyelmét a környező településeken (Rimóc, Nógrádmegyer, Varsány) indított téli tanfolyamokra, valamint az épületekben keletkezett károkra: rongálás, tetőszerkezetük elvitele. Ez utóbbi ügyben sem a rendőrségi feljelentés, sem a többszöri sürgetés nem hozott semmiféle előrelépést.

A kezdeti nehézségek ellenére (a létszámadatok is mutatják) az oktatás egy-két évfolyamot kivéve folyamatos volt az intézményben.

Már ekkor testvérkapcsolatok épültek ki Csehszlovákia hasonló profilú intézményeivel (Sahy-Ipolyság, Levice-Léva).

Az első végzősök

Az első, 1946 novemberében indult évfolyam tanulmányi előmeneteléről 1947. március 14-én állítottak ki értesítőt. Az első csoport 1948. október 17-én kapott Aranykalászos Gazda oklevelet. 16 fő fejezte be sikeresen tanulmányait:

 

         Benkó János                 Rimóc

         Jusztin János                 Rimóc

         Gáspár János                Szécsény

         Márton László               Litke

         Oláh Mária                   Szécsény

         Percze István                 Rimóc

         Szabó Boldizsár            Rimóc

         Végh Sebestyén             Ludány

         Gál Béla                        Ipolytarnóc

         Gál József                     Ipolytarnóc

         Györkei József              Varsány

         Nagy István                  Ludányhalászi

         Papp László                  Szécsényhalászi

         Sutor Sándor                Szécsényhalászi

         Terék Mária                  Szécsény

         Varga József                 Szécsény

 

Az 1948-ban induló második évfolyamon a következő tantárgyakat oktatták: hit- és erkölcstan, növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet és szőlőművelés, gazdaságok berendezése és kezelése, szövetkezeti ismeretek, egészségtan, demokratikus ismeretek, nemzeti ismeretek, gazdasági számtan-mértan. Mellette osztályozták a magatartást.

Az iskola igazgatója ebben az évben Kasza András volt. A régiek mellett több új, részben meghívott előadó szolgálta a lendületes előrehaladást.

A második tanfolyamon végzettek már nem kaptak Aranykalászos Gazda címet, de az 1949. augusztus 14-én kiállított bizonyítvány tanúsítja, hogy a résztvevők elvégezték a Magyar Állami Gazdaképző Iskolát.

 

Másolat Végh Sebestyén ARANYKALÁSZOS GAZDA bizonyítványáról:

 

 

 

 

Másolat Domszky György bizonyítványáról:

 

 

 

 

Költözés a kolostor épületébe

Már az indulás után rövid idővel nyilvánvalóvá vált a Hársfa utcai épület szűkössége. Így 1948-ben az 1332-ben alapított, évszázadokat megélt kolostor épületében kapott helyet a szakoktatás (korábban papnevelő intézet működött benne). 1950-ben Regős Ferenc vezetésével már traktorvezető-képzés is folyt az intézetben, 16-17 fős osztálylétszámmal.

kKolostor

A 246/1950. MT. számú rendelet alapozta meg a mezőgazdasági szakoktatás reformját, melyet még abban az évben végrehajtottak. E rendelet a mezőgazdasági technikumok szervezéséről intézkedett. Ennek értelmében hároméves mezőgazdasági technikum kezdte meg működését Szécsényben, és ezzel a nagyközség olyan középiskolát kapott, amely a földreform után jelentkező igényeket volt hivatott kielégíteni. Ez a technikum szintén a volt ferences kolostorban kapott helyet, s itt helyezték el a kollégistákat is.

 

Megyei beiskolázás, tangazdaság

 

Az épület korszerűtlensége miatt nem volt alkalmas e kettős feladat ellátásra. Ezért akkoriban sok nehézséget kellett áldozatos munkával leküzdenie az iskola vezetőségének és tanári karának, hogy az oktatási és nevelési célkitűzések teljesíthetők legyenek. Az iskola igazgatója ebben az időben Benedek József volt, aki 1961-ig töltötte be ezt a tisztséget.

Az iskola vonzáskörzete ekkor már egész Nógrád megyére kiterjedt. Feladata volt, hogy a megye üzemei számára mezőgazdasági technikusokat képezzen. Az első években felmerülő tárgyi felszereltség hiányosságainak ellenére az oktatás és a gyakorlati képzés nagy nehézségekkel, de rendezetten folyt. 1954-től tangazdaság tartozott az iskolához, amely jelentősen megkönnyítette a gyakorlati oktatást. Ebben az évben zajlott le az első képesítővizsga, amelynek eredményeként 22 jelölt kapott mezőgazdasági technikusi oklevelet.

Új épület (a mai iskola épülete)

1956-ban megszűnt a hároméves mezőgazdasági technikusképzés, helyette a négyéves tanulmányi idejű oktatás lépett életbe. Átmenetileg azonban, két tanéven keresztül technikusok részére beiskolázás nem volt. Ez idő alatt kétéves mezőgazdasági szakiskolai képzés folyt. 1958-tól azonban ismét beindult a mezőgazdasági technikum, amely négy évfolyamos rendszerben ettől kezdve folyamatosan működött.

Mivel az elhelyezés nagyon szűkös volt, ezért az oktatási körülmények javítására új tanügyi épületet emeltek a kolostor mellett, amely 1964 tavaszán készült el. Ez év őszén már itt kezdődött el a tanítás. A kolostor attól kezdve csupán a diákotthoni elhelyezést szolgálta.

Az 1961-es évben az iskola nappali tagozata mellett levelező oktatás is indult, amely 1967 decemberéig működött. A meglévő osztályokat a váci Mezőgazdasági Technikum vette át.

 

1961-1969

 

1961-65 között Benedek Pál irányította az iskolát.

1964-1967 között növénytermesztő gépész, zöldségtermesztő és gyümölcstermesztő szakmunkástanulók képzése is folyt. A képzési idő a szakmától és az oktatás jellegétől függően három, illetve hat hónapra terjedt ki. Mintegy 60-70 szakmunkástanuló nyert képesítést évente. Ezek az osztályok a balassagyarmati Mezőgazdasági Szakmunkástanuló Iskola kihelyezett tagozataként működtek Szécsényben.

1965-ben Benedek Pál utódaként Mikes József vette át az iskola vezetését.

1967-től a középiskolai osztályok mellett már önálló mezőgazdasági szakmunkásképző iskola is működött zöldségtermesztő és- hajtató szakon.

Mikes József igazgatói mandátuma alatt, 1968-ban, a mezőgazdasági szakoktatásban ismét reformot hajtottak végre, bevezették a szakközépiskolai oktatást. Így az 1968/69-es . tanévben már ilyen irányú képzést kaptak az első osztályosok. Az új rendszerű képzés lehetővé tette, hogy még műveltebb és sokoldalúbb mezőgazdasági szakembereket bocsásson útnak az iskola.

Nincs többé saját tangazdaságunk, levelező képzések

1973-ban Mikes József nyugállományba vonult, őt Racskó Pál követte az igazgatói székben. Működése idején újabb, fordulatokban bővelkedő időszak következett. Az iskolához tartozó tangazdaságot 1973-ban a Magyarnándori Állami Gazdasághoz csatolták. Ez könnyítette, de ugyanakkor talán kissé nehezítette is a gyakorlati oktatás helyzetét. 1974-ben az egységes iskolairányítás koncepciójának megfelelően az intézmény a MÉM irányítása alól átkerült az Oktatási Minisztériumhoz: a megyei szakigazgatási szervek felügyelete alá. Ez évben ismét indult levelező oktatás a dolgozók szakközépiskolájában, amely iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a helyi képzés mellett Magyarnándorban és Cereden is indult egy-egy osztály. Később Lucfalván, Kállón és Érsekvadkerten is.

Iskola összevonások, átszervezések

1976-ban a minisztérium 46283/76. OM. számú hozzájárulása alapján a szakközépiskolát és a helyi Nógrádi Sándor Gimnáziumot közös igazgatású intézménnyé szervezik át. Az új iskola a Nógrádi Sándor Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola nevet viseli. Új gimnáziumi osztályt a következő tanévben már nem indítanak, így az ilyen jellegű oktatás az 1980-ban érettségizett utolsó osztállyal megszűnik.

Az 1976/77-es tanévtől a balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskola mezőgazdasági gépész tagozatát is Szécsénybe telepítik. Így az ilyen irányú képzés is már több mint négy évtizedes múltra tekint vissza iskolánkban. A gépészeti szakmai gyakorlati képzés kezdetben a Balassagyarmaton levő tanműhelyekben folyt a tanulók oda-vissza szállításával. Majd a kolostor udvarán levő épületek, valamint a termelőszövetkezet területén a volt állami gazdasági műhely átalakításával létesültek új műhelyek.

Újabb összevonás

A Megyei Tanács VB. 85./1978. (VIII. 15) számú határozatával 1978. augusztus 31-i hatállyal megszüntette a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolát Balassagyarmaton, s feladatait a szécsényi szakközépiskolára ruházta át. Alkalmazottainak egy része áthelyezéssel szintén a szakközépiskola állományába került. Ezzel egy nagy múltú intézmény szűnt meg, hiszen a Mezőgazdasági Szakiskola elődjét még 1936-ban alapították. Téli Gazdasági Iskolaként működött tíz éven keresztül, majd Gazdaképző Iskola lett, végül 1959-től Mezőgazdasági Szakmunkásképző.

Az átszervezést követően, kezdetben a szécsényi iskola kihelyezett tagozataként működött a balassagyarmati tanügyi épületben. Ez a szétszórtság nehezítette az oktatói-nevelői munkát, ennek ellenére az összevonás viszonylag zökkenőmentesen zajlott le. Később a szakmunkás tagozat helyileg is Szécsénybe került, s utolsó szarvasmarha-tenyésztő osztálya 1995-ben tett szakmunkásvizsgát.

Oktatott szakmák, gyakorlati képzés a hetvenes évek végén..

A szakközépiskolában oktatott szakok a balassagyarmati szakmunkásképzés mellett a mezőgazdasági gépész, valamint növénytermesztő-állattenyésztő szakma.

Még ebben az évben (1978) szakmunkás célú szakközépiskolai képzés bevezetésére került sor, melynek keretén belül mezőgazdasági gépszerelő, állattartó-telepi gépész és növénytermesztő gépész szakprofillal bővült az iskola szerkezete.

 

1980-ban szakmunkástanuló-képzés indul mezőgazdasági gépszerelő szakmában.

Az ez idő tájt oktatott szakmák gyakorlati képzési helyei igen sokfelé voltak biztosíthatók. Történetesen:

szarvasmarha-tenyésztőknek Szügyben az állami gazdaságnál és Szécsényben a termelőszövetkezetben,

a különböző gépész szakmát tanulóknak az őrhalmi, a szécsényi, a varsányi és az endrefalvai termelőszövetkezetben, az akkor három helyen működő iskolai tanműhely mellett.

A nyári összefüggő szakmai gyakorlatok nem ritkán 140-160 helyszínen is folytak, a tanulóink lakóhelyein, illetve azok közelében. Mindezek szervezése, irányítása összehangolt munkát kívánt a vezetőségtől és a tantestülettől.

 

Vállalati tanműhely, diákotthon épül, ismét igazgatóváltás..

 

Főleg a gépészeti szakmát tanulók gyakorlati képzésén segített az 1978-ban megépült vállalati tanműhely a II. Rákóczi Ferenc Mgtsz.  területén. Az akkor országosan is párját ritkító, modern műhely és gépi beruházás a Szakmunkásképzési Alap jelentős igénybevételével jött létre.

Ugyanebben az évben épült fel a korszerű, új diákotthon a régi tanügyi épület mellett. Az 1980/81-es tanévet már ebben a modern épületben kezdhették a diákotthonos tanulók. Rövidesen azonban kevésnek bizonyul a férőhely, így az 1964-ben épült iskola is kollégium lesz.

1981-ben dr. Racskó Pál felmentését kérte igazgatói tiszte alól. Feladatait megbízott igazgatóként Kiss Gyula vette át, aki 1982-ben lesz az intézmény kinevezett igazgatója, s további 10 éven át vezeti az iskolát.

Az 1982/83. tanévben tért át az iskola az ötnapos tanítási hétre. Ez kissé megnehezítette az évkezdetet, de a nehézségek leküzdése után a tanítás zavartalanul folyt tovább.

Saját tanműhely, IKT fejlesztések

Az 1982-es évben egy új beruházás kivitelezésére került sor. Az iskolai tanműhely építése kezdődött meg. Az építkezés kivitelezője a II. Rákóczi Mgtsz. A tanműhely felépítése a teljes pénzügyi fedezet lépcsőzetes biztosítása miatt két ütemben történt. Az első ütem 1982/83, a második 1983/84 során valósult meg. Ez nagy előrelépést jelentett a gépész szakmák gyakorlati oktatásában.

Az 1987/88-as tanévben az „A” épületben (Rákóczi út 90.) a Megyei Tanács támogatásával videolánc épül ki. Az iskola már korábban is felhasználta az oktatásban a korszerű technikai eszközöket, de működtetésük sok esetben nehézkesnek bizonyult. A rendszer kiépítése megkönnyítette a filmanyag felhasználását, ugyanakkor színesebbé tette mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati oktatást. Gyarapodik az iskola számítógépparkja is, bár a 9 számítógép még mindig csak szakköri foglalkozásokra adott lehetőséget, tantervi órákra nem.

A rendszerváltás előtti évek

Még ebben a tanévben indul új szakmaként az általános állattenyésztő és a mezőgazdasági gépésztechnikus. A szakközépiskolai osztályok közül továbbra is indul mezőgazdasági gépszerelő, illetve kifutó jelleggel működik a növénytermesztő gépész, állattartótelepi-gépész és a szarvasmarha-tenyésztő osztály. A szakmunkásképzésben egy mezőgazdasági gépszerelő és egy szarvasmarha-tenyésztő osztálya van az intézménynek.

A következő (1988/89.) tanévben, az érvényben lévő rendszer szerint, 4 + 1 éves tanulmányi idővel megkezdődik a technikusképzés az iskolában.

Még 1972-ben született egy megyei tanácsi határozat, mely Szécsényt kívánta Észak-Magyarország, ezen belül Nógrád megye mezőgazdasági oktatási központjává tenni. Valójában már az iskolák összevonása is ezt a célt szolgálta.

Ennek keretén belül került sor 1987-89 között a Rákóczi út 90. szám alatt a régi iskolaépületek mellett egy új szárny felépítésére, melyet 1990-ben adtak át. Az új szárny anyagi fedezetét jelentős részben a Nógrád megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek biztosították. A beruházás célja az volt, hogy a megyei felnőtt-továbbképzés egy helyre koncentrálódjon, ugyanakkor a nappali képzés teremgondjait is oldja meg ez a bővítés.

A rendszerváltás. Új név, új igazgató, új képzések               

A rendszerváltást követően, az 1990/91. tanévben az iskola leadja a Nógrádi Sándor nevet, s mint Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet működik tovább. 1990. szeptember elsejével a felügyeleti és fenntartói jogot Szécsény város önkormányzata kapja meg.

A mezőgazdaság átalakulása iskolánk életére is kihatott. Újabb képzési forma indul kétéves szakiskola oktatás keretén belül szarvasmarha gondozó szakterületen.

1992-ben új igazgató került az iskola élére Czudor István személyében. Ő 16 éven keresztül 2008-ig vezette iskolánkat Ettől az évtől ismét új szak jelent meg az oktatási palettán. A már meglévő szakmák mellett a megváltozott gazdasági és társadalmi körülményekhez is igazodva, egy szakközépiskolai osztály beiskolázása történt meg általános mezőgazdasági szakon.

Ismét van tangazdaságunk, javulnak a gyakorlati képzés körülményei

Az 1990-es társadalmi-gazdasági változások kedvezőtlen helyzetet hoztak az addig stabilnak tűnt gyakorlati képzési bázisaink tekintetében. A korábbi képzési helyszínek átalakulása, megszűnése országosan is bizonytalanságot jelentett a mezőgazdasági iskoláknak.

Ezt a helyzetet oldotta fel a Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Vagyonügynökség megállapodása az iskolai tangazdaságok működésének újraindításáról. Iskolánkban a régi, 1973-ban megszűnt tangazdaság egy részén 1992 novemberében indult az új, amely 70 ha szántóföldből és 2 ha kertészetből áll.       Ez segíti mind az elméleti és gyakorlati oktatást, mind pedig a nyári összefüggő gyakorlatok szervezését.

Az 1992/93-as tanévben a Kossuth út 18. sz. alatti épületet használatra megkapta az iskola. Itt került sor a gazdasszonyképző szak tankonyhájának saját erőből történő kialakítására (szakképzési hozzájárulás felhasználásával.) Ez az új szak az 1993/94-es tanévben indult, melyben erdélyi tanulók is részt vettek.

Szintén ebben az évben még egy új szak bevezetésére került sor, szakiskolai képzés keretén belül házikerti növénytermesztő szakra iskoláztunk be tanulókat.

Három épületbe költözik az iskola eredeti helyéről

1994. július 1-jén – az oktatási törvény szellemében – ismét megalakul a gimnázium Szécsényben. Tanári karának jelentős része a szakközépiskola tantestületéből kerül át. 1995 szeptemberével a gimnázium visszakapja a Rákóczi úti régi épületet, kivéve az 1987-89 között épült új szárnyat. Ezáltal számunkra elveszett a korábban kialakított zártláncú audio- és videorendszer, továbbá a korszerűsített sportudvar.

Így a szakközépiskolai oktatás három helyszínre tagozódott az új tanévben. A Haynald úti régi épületben, a Rákóczi úti szárnyban s a Kossuth úti volt általános iskolában kellett az 1995/96-os tanévet megkezdeni. Bár az órarendet igyekezett az iskolavezetés úgy összeállítani, hogy minél kevesebb legyen a mozgás, mégis elkerülhetetlenné vált a tanárok, tanulók „vándorlása”.

A képzési szerkezet változása

Képzési szerkezetünkben már az 1991/92-es tanévtől igyekeztünk követni a mezőgazdaságban lezajló folyamatokat. Korszerűbb szakmák bevezetésére került sor, így az összevont gépész szakmán belül a szakközépiskolában mezőgazdasági gépjavító és karbantartó, a szakmunkásképzésben pedig mezőgazdasági gépszerelő és gépüzemeltető osztály indult. A szarvasmarha-tenyésztő szakmát már korábban felváltottuk az általános állattenyésztő szakmával és régi-új képzésként indult az általános mezőgazdasági szak.

A korábbi mezőgazdasági gépszerelő szakma mindkét képzési területen megszűnt, a szakmunkásképzésben az 1992/93. tanévben, a szakközépiskolában pedig az 1993/94-es tanévben nyertek utolsó alkalommal ilyen képesítést tanulóink.

         Az 1994/95-ös tanévben új szakként indult szakiskolai szinten a palánta- és zöldségtermesztő, illetve kisállatgondozó összevont osztály.

         A következő 1995/96-os tanévben már a következő szakokon, szakmákban folyt a képzés:

A képzési szerkezet a kilencvenes évek közepén, anyagi források keresése a rendszerváltás után

- mezőgazdasági gépésztechnikus szak,

- mezőgazdasági gépjavító- karbantartó szakma,

- mezőgazdasági gépszerelő-gépüzemeltető szakma,

- általános mezőgazdasági szak,

- általános állattenyésztő szakma,

- zöldségtermesztő szakma.

Bár sok nehézséggel kellett megküzdenünk azokban az időkben, mégis elmondhatjuk, hogy az iskola fennmaradt. A vezetőség igyekszik különböző forrásokból biztosítani azt az anyagi fedezetet, amely a fejlesztési elképzelések megvalósításához szükséges. Jelentős források ebben a termelők által az iskolának közvetlenül befizetett szakképzési hozzájárulás és a különböző pályázatokon nyert összegek. 1992-1996 szeptemberéig mintegy ötven darab pályázatot nyújtottunk be, melyekkel megközelítően 17 millió forintot nyertünk.

Fejlesztések a kilencvenes években, külföldi kapcsolatok

Törekszik az intézmény a saját bevétel növelésére is. Főleg a tangazdaság létrehozásában, fejlesztésében (pl. öntözőrendszer), valamint a szervizműhely kialakításában játszanak ezek nagy szerepet. E pénzek segítségével hamarosan megkezdődhet az üvegház építés.

Az Ancsa major megvásárlása után a tanistállók kialakítása kezdődött. Folyamatos fejlesztést valósítottunk meg az iskola tanműhelyében műhelyberendezés és géppark vonatkozásában is.

Megtörtént a számítástechnika tanterem korszerűsítése is a szakképzési hozzájárulásból és a tanfolyamokból befolyt pénz segítségével. Ekkor 32 db korszerű számítógép van az iskolai oktatásban.

Segítik az intézmény szakmai munkáját azok a külföldi kapcsolatok, amelyek már többéves múltra tekintenek vissza. Jelentős és igen fontos kapcsolatként említhetjük a határon túli magyar iskolákkal kialakult együttműködést. Így az ipolysági, a Maros megyei, nyáradszeredai és az ungvári iskolákkal.

Szakmai és nyelvi szempontból is fontos a tanulók ausztriai és bajorországi nyári gyakorlata. Ezeken lehetőségük van arra, hogy szinte családtagként vegyenek részt az ottani gazdák munkájában, a családok életében. Természetesen nem elhanyagolható az sem, hogy az ott töltött idő alatt gyakorolják a nyelvet.

A külföldi ifjúsággal kialakult cserekapcsolat bővíti tanulóink ismeretanyagát, lehetővé teszi, hogy megismerkedjenek egy másik nép szokásaival, betekintést nyerjenek kultúrájukba, és napjainkig élő.

Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola 1996-

Így érkezett el az 1996-os év, az 50. évforduló megünneplésének ideje. Ez alkalomból kerül sor az ünnepélyes névadásra is. Szécsény város önkormányzati képviselő testületének 102/1996. (VII.16.) számú határozata alapján az iskola neve Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola lett.

A megalakuláshoz hasonlóan ez az év is a nehézségek leküzdésének jegyében zajlott, az intézmény még keresi az ideális helyét a három épületben, régi tornatermünk is a Rákóczi úti  épület elvesztésével került át a gimnáziumhoz. Helyette a ma is használt, néhány száz méterre lévő városi sportpályán lévő terembe kerültek a tornaórák. Az idő múlásával minden olajozottabbá vált, és nyugodt mederben folyhatott a munka.

2008-ban lett iskolánk igazgatója Filkor Lajos, aki a mai napig vezeti az intézményt.

Az ország még mindig gazdasági-társadalmi válsággal küzd. Ez kihat az oktatási intézmények, így a mi iskolánk életére is. A fejlődés fő irányainak kijelölése, a műveltség és a tudás igénye és megbecsülése mindenképpen szükséges a kilábaláshoz. Ennek talán legfontosabb eleme az áldozatos, lelkes munka, amely képes úrrá lenni a nehézségeken.

 

Intézményünk névadója

báró kisfaludi és lubellei Lipthay Béla

(1892-1974)

A második világháború előtti időszak

1892. május 28-án született a bánáti Lovrinban főnemesi család gyermekeként.

Középfokú tanulmányait a nagy múltú bécsi Theresianumban végezte. Érdeklődése, figyelme már ekkor a természettudományok – főleg a növénytan és állattan – felé fordult. Mégis – szülői nyomásnak engedve – a zürichi egyetem műszaki fakultására iratkozott be. Ezt hamar megbánta, de a természettudományi karra történő átjelentkezését megakadályozta az első világháború kitörése. A korabeli elvárásoknak megfelelően önkéntesnek jelentkezett és a háborút elejétől csaknem a befejeztéig a fronton töltötte.

Leszerelése után, 1918. november 30-án vette feleségül Odescalchi Eugenie hercegnőt, akkor, amikor a Monarchia összeomlott, s a lovrini birtok előbb szerb, majd román megszállás alá került. Egyetemi tanulmányokról most már szó sem lehetett, tudományos ambícióit azonban nem adta fel, a lepkék szenvedélyes gyűjtéséhez kezdett, azokat tanulmányozta.

A második világháború

A második világháború alatt érlelődött meg benne az elhatározás – ebben lényeges szerepe volt legidősebb fia hősi halálának-  hogy birtokcsere útján áttelepül Magyarországra. Ezért vásárolta meg a szécsényi Forgách-kastélyt.

1944 húsvétja előtt költöztek át. A vagonokba rakott ingóságok között ott volt a féltve óvott 40 ezer darabból álló lepkegyűjtemény is. A sors azonban nem sok időt hagyott arra, hogy az új otthont igazán magukénak érezhessék. 1944 decemberében Szécsényt is elérte a front. A kastély pincéjébe több mint 300 embert fogadott be, akiket ellátásban is részesített. Amikor tudomására jutott, hogy a németek a levegőbe akarják röpíteni a malmot – ahol a település teljes lisztkészletét raktározták –, felkereste a parancsnokot és sikerült kikönyörögnie, hogy álljanak el a robbantástól. Szécsény lakosainak szemében talán ezek voltak legemlékezetesebb tettei.

A második világháború után

A Rákosi-korszak évei következtek, amikor arisztokratának lenni eleve főbenjáró bűn volt. Protekcióval muzeológusként helyezkedhetett el a balassagyarmati Palóc Múzeumban havi 200 Ft tiszteletdíjért. Bár hivatalosan csak részmunkaidőben alkalmazták, ő is 8 órát dolgozott minden nap. Járandóságát 400 Ft-ra emelték akkor, amikor szovjet küldöttség járt a múzeumban, s az általa rendezett kiállítás elnyerte tetszésüket.

Munkakedve és ügyszeretete kora előrehaladtával sem lankadt. A lepkéken kívül 1200 darabból álló ősnövénygyűjteményt is összeállított. Ennek darabjait – négyet, ötöt egy-egy alkalommal – hátizsákban robogóján szállította be Ipolytarnóc és a Páris-völgy lelőlehelyeiről. Tasnádi Kubacska András professzorral együtt tervezték az ipolytarnóci őslábnyomos homokkőpad bemutatóhellyé való kiépítését. Sajnos, tervük megvalósulását már egyikük sem érhette meg.

Mint „osztályidegen” soha nem nyerhette el munkája valódi elismerését.

Lipthay Béla, a lepkék kutatója

Lipthay Béla  nem Szécsényben kezdett foglalkozni lepkékkel. Az első világháború után a bánáti Lovrinban kezdte meg lepidopterológiai tevékenységét. Lovrini kastélyuk udvarán Antal fivérével együtt felépítettek egy harminc méter magas fémvázas tornyot, a tetején kis terasszal, ahová esténként felvittek egy gázlámpát, és éjszakákon át ott gyűjtötték a lepkéket a környék lakóinak megdöbbenésére. A kastély egyik szobájában rovartani laboratóriumot rendeztek be, ahol kis ketrecekben nevelték a hernyóként gyűjtött fajokat.

A magyar lepkészet egyik bölcsője Herkulesfürdő volt. Liphtay Béla gyakran tartózkodott itt. A Kovács-villában lakott, amelynek toronyszobájában egész éjszaka nyitva voltak az ablakok, égett a villanylámpa, s várta a lepkéket, amelyek közül számos fajt a Kárpát-medencéből elsőként ő mutatott ki. Nappal a környező hegyeket, a híres-nevezetes Domogledet mászta, s fáradhatatlan energiával gyűjtötte a Déli-Kárpátok endemikus nappali lepkéit.

Így vall erről a temesvári Kőnig Frigyes:

„Volt az én gyűjtőmben egy példány Hydraecia leucographa (Gortyna borelli), amelyről Abafi Aigner Magyarország lepkéi című könyvében az áll, hogy hazánkban csak a Domogleden fordul elő, Herkulesfürdőn. Általában Európában mindenütt ritkaságnak számít ma is. Az én példányom Temesvárott egy városszéli utcalámpáról származott, 175 km távolságra Herkulesfürdőtől, itt a Nagyalföld tükörsima sarkában, 90 m tengerszint felett…  Közben Lipthay Bélának is sikerült egyet gyűjtenie Lovrinban. Egy nőstény lepetézett nálam. Lipthay beküldött Lovrinból egy parasztszekeret, hogy ássunk ki a kocsissal egy rakomány kocsordgyökeret, ő azokat elülteti, és a tőlem kapott petékből megpróbálja tenyészteni e fajt, ami később sikerült is, neki is és nekem is… .”

A muzeológusi „félállás” számára azt jelentette, hogy együtt maradhatott szeretett lepkéivel és napi munkája után éjszakánként Szécsényben folytathatta azt, amit Erdélyben abbahagyott: lepkéket gyűjtött. Ennek eredményeképpen gyűjteménye a következő két év során tovább gyarapodott, immár 60 ezer példányt számlált. Fáradhatatlanul dolgozott, preparált, gyűjteményt rendezett.

Lipthay Béla lepkéi – még gyűjtőjük életében - méltó helyükre, az Állattár lepkegyűjteményébe kerültek, s szolgálják a magyar és nemzetközi tudományt.

Lipthay Béla, az ősnövények gyűjtője a kezdetek

Mindenekelőtt önkéntelenül adódik az a kérdés, hogy Lipthay Béla hogyan és mikor került kapcsolatba az őslénytannal. Ismereteink szerint ez először a húszas években történt meg, amikor részt vett Nopcsa Ferenc dinoszaurusz-ásatásaiban a Hátszegi-medencében.

Később Andreánszky Gábor és Tasnádi Kubacska András támogatták a múzeumi állás elnyerésében. Előbbi a magyarországi fosszilis flórák nagytekintélyű szakértője, míg az utóbbi neves gerinces paleontológus, aki az ipolytarnóci lábnyomos homokkő titkait már a húszas évektől kutatta. Közvetlen írásos bizonyíték nincs rá, de joggal feltételezhető, hogy a Lipthayval baráti viszonyban lévő két kutató őt szakmailag is orientálta.

Az őslénytani gyűjtés technikájának elsajátításához ugyanakkor nem elegendő az általános természettudományos tájékozottság. Azt a gyakorlatban, szakember irányítása mellett lehet csak megtanulni.

Lipthay Béla, az ősnövények gyűjtője

Ebben Lipthay Béla tanítómestere Legányi Ferenc volt. Az a Legányi, aki Egerben az egyik leggazdagabb vidéki földtani gyűjteményt állította össze, és aki talán minden idők legszorgalmasabb amatőr gyűjtője volt a magyar őslénytannak. Kettejük kapcsolatát egyrészt a Legányi által gyűjtött leletek bizonyították, melyek a Nógrádi Természettudományi Gyűjteménybe kerültek, másrészt naplójában is találunk erre vonatkozó utalásokat. Fennmaradt az a levél is, melyben őt hivatalosan kirendelték Ipolytarnócra Lipthayval közös kiszállásra. A közös kiutazás minden bizonnyal eredményes lehetett, mivel utána Lipthay már egyedül folytatta a gyűjtést az ipolytarnóci lelőhelyeken. Erről Legányit a következő levélben tájékoztatta: „… Péntek délután kimentem egyedül a 3. vízmosáshoz, s ott igen szerencsésen sok pálmát találtam. Nem Typhák, megvannak a levélszál kiálló kis rostjai is, és megvan az összefüggés. Ha ezt előre tudom, az egész blokkot begipszelem és alácsákányozás után kiemelem.

Lipthay Béla, az ősnövények gyűjtője az eredmények

Az érdekes eset után szombaton egész nap folytatás az öreg vasutassal. Az eredmény – ahogy sokszor szokott lenni – valamivel több a nullánál, néhány nagy ép levél, tökéletes típusa a borostyánlevélnek…”

Lipthay Béla összesen 295 db ősnövényi lenyomatot gyűjtött az ipolytarnóci Botos-árokból a Nógrádi Természettudományi Gyűjtemény számára.

Az ipolytarnóci kövült flóra feldolgozottságának színvonala és rétegtani értékelése Lipthay Béla gyűjtései óta lényegesen változott. Az általa gyűjtött leletanyag első feldolgozója Rásky K. (1959) volt. A közelmúltban Hably L. (1985) végezte el az ipolytarnóci flóra revízióját. Munkája átfogta mind a Természettudományi Múzeumban, mind az Állami Földtani Intézetben, mind pedig a Nógrádi Természettudományi Gyűjteményben őrzött anyagot. Ezek között ott találhatók a Lipthay Béla által gyűjtött ősmaradványok is.

 

A diákotthon és kollégium története

A kezdetek

Az 1946-ban indított mezőgazdasági képzés bővítése egyre nagyobb tanulói létszámot vonzott a járás különböző területeiről az intézménybe.

A  létszám emelkedése miatt az oktatás 1964-től az elkészült új iskolaépületben folyt.

1964-től 1980-ig a kolostor épülete már csak a diákok bentlakásos elhelyezését szolgálta. A diákotthonnak csak fiú elhelyezettjei voltak, akik a szabad szombat 1982-es bevezetéséig havonta csak egy-egy vasárnap járhattak haza.

A diákotthon a lakói számára – a bentlakáson felül - biztosította a tanulás feltételeit, a hátrányok „leküzdését ”, a tanulók szabadidejének sokoldalú megszervezését, a családias légkört és a  teljes körű, felelősségteljes felügyeletet.

A kolostor épülete minden ott lakó diák számára meghatározó élmény volt. A diákok hálószobái, a tanulószobák és a zuhanyzók az első emeleten kaptak helyet. A saját konyha, az ebédlő és –a későbbi években - a diákok szórakozására szolgáló aránylag jól felszerelt klubhelyiség a földszinten volt.

A diákotthoni élet régen   

 A napirend a maihoz hasonló volt, kivéve a hetesi gyakorlattal járó korai ébresztést. A hetesi gyakorlatot teljesítő diákok a gazdaság állatainak ellátásában vettek részt.

    A szabadidő hasznos eltöltésének megszervezését nem csak a nevelők, de a diákok is feladatuknak érezték. A DT meghatározó szerepet játszott a szervezésben és az ügyek lebonyolításában, emellett tökéletesen ellátta az ifjúság képviseletét is a mindennapokban.

   Az 1970-es, 80-as években a diákotthon Ságvári Endre Ifjúsági Klubjában hatékony klubélet zajlott. (Író-olvasó találkozók, híres személyek meghívása, szellemi vetélkedők, játékos versenyek, diszkók, TIT-előadások stb.)

Voltak ODK –túrák, működött a filmklub, volt úszási lehetőség,  az intézménynek saját néptánccsoportja volt.

   A diákok szívesen kivették részüket közhasznú társadalmi munkákból is, sokszor dolgoztak a rárósi úttörőtáborban, a községi Hazafias Népfront felhívására.

Részt vettek az Egy nap Szécsényért „megmozdulásban”, de 20.000 darab téglával hozzájárultak a községben épülő orvosi rendelő téglajegy-akciójához is.

A képzés folyamatos bővülése és az intézmény-összevonások

A balassagyarmati mezőgazdasági tagozat és mezőgazdasági képzés Szécsénybe helyezése a diákotthoni férőhelyek számának bővítését tették indokolttá.

   Az új diákotthon építése 1978-ban kezdődött el a Haynald úti iskolaépület közvetlen szomszédságában. Az épületet 100 fő elhelyezésére tervezték, de a férőhelyek száma már az átadás után kevésnek bizonyult.

   Az 1980/81-es tanévet a tanulók egy része már az új, csodálatosan szép épületben kezdhette, a többieket pedig a szomszédos volt iskolaépület diákotthoni feladatok ellátására alkalmassá tett helyiségeiben helyezték el.

     A bentlakók létszáma az 1980-as, 90-es években is elég magas volt (pl.1985/86-os tanévben 167 fő, az 1994/95-os tanévben     164 fő,  azóta lassan, de folyamatosan csökken a létszám. A   2006/07-es tanévben   96 fő  kérte kollégiumi elhelyezését, manapság 20-30 a kollégisták száma.

A diákotthoni életének változásai

      A koedukált elhelyezés néhány vonatkozásban megváltoztatta a diákotthon eddigi életét.  A működés bizonyos szabályait a megváltozott körülményekhez kellett igazítani. A lányok diákotthonba való beköltözésével az élet színesebbé vált az intézményben. Egyes rendezvények (sportnap, mikulás, karácsony) kezdtek hagyománnyá válni.

     Az 1970-es évek végétől - még az 1980-as években is- jellemzőek voltak a megye diákotthonai, később kollégiumai között - a mindig más helyszínen - lebonyolított Kollégiumi napok, ahol az intézmények legjobb focistái, sakkozói, asztaliteniszezői mérhették össze felkészültségüket. A sportrendezvényeket - a délutáni órákban - általában az intézmények kulturális műsora követte. A megőrzött oklevelek tanúsága szerint diákjaink a versenyekben szépen teljesítettek.

Kollégiummá válunk   

A diákotthon 1982/83-ban a kollégiumi versenymozgalomban bronz, 1983/84-ben ezüst fokozatot kapott, amiből a felettes szervek és az értékelő bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a diákotthon méltó a kollégiumi cím viselésére.

1984. november 4-én a diákotthont kollégiumi rangra emelték. Az ünnepségen a külföldi testvériskolák- és a megyei kollégiumok delegáltjai is részt vettek.

A diákok élete az intézmény kollégiummá válásától alapvetően nem változott meg.

 A kollégium szinte ugyanazokat a funkciókat látta és látja el, mint korábban. Célja a tanulás feltételeinek biztosításával a minimális tanulói bukás elérése, a bizalmon alapuló tanár-diák viszony megteremtése, a tisztelve követelés elvének mindennapi érvényesülése, a tanulók helyes értékrendjének formálása, ideális kollégiumi légkör megteremtése és a hagyományok ápolása.

Munka a szebb környezetért, és a tartalmasabb  szabadidőért

A tanulók egyre többet vállalnak környezetük ápolása, szépítése érdekében és szabadidejük önálló szervezésében.

1984-től nem kevés energia befektetésével – több télen át – felváltva locsolták a kollégium mögött lévő salakos pályát, hogy korcsolyázásra alkalmassá tegyék. Az esti világítással ellátott pályán még sötétedés után is korcsolyázhattak a tanulók.

Az 1986/87-es tanévben indították el a DT közreműködésével a Tiszta, rendes háló versenyt a hálószobák között, aminek eredményét - a heti ellenőrzés mellett - év végén jutalommal díjazták.

A diákok felnőtt irányítással rendben tartották a várkertet, a forrást és környékét, ahol szívesen töltötték szabadidejüket.

Az intézmény vezetői és kollégáik nagy gondot fordítottak az ifjúság kulturális nevelésére is. Az 1985/86-os tanévben 60 darab salgótarjáni színházi diákbérlet e volt az intézménynek, és helyben működött az ingyenes filmklub is.

A diák önkormányzat szerepe, változik az étkezések rendje

   A kollégiumi DT az elvárásoknak megfelelő alapos és felelősségteljes feladatot végzett. Az előírásoknak megfelelően évenként közgyűléseket tartott, hatékonyan működött a diákparlament.  A diákvezetés – kollégiumi diákok közre- működésével (fizikai munkák elvégzésével) – saját forrásra is szert tett, amit az ifjúsági rendezvények lebonyolítására, jutalmazásra használt fel. Nagyon kedves és humánus volt a DT idős nyugdíjasok segítésére 1984-től indított kezdeményezése, aminek kapcsán fizikai segítséget nyújtottak a megfáradt, idős embereknek.

  A kollégium életében nagyobb fordulatot az 1994/95-ös tanév hozott. A Rákóczi úti tanügyi épületünket ez évtől átadták az újonnan alakult gimnáziumnak.  Ez azt is jelentette, hogy megszűnt az intézmény saját konyhája is, és ettől fogva a gimnázium éttermébe jártak étkezni a tanulók.  A tanév vége és a nyár átszervezésekkel és költözködéssel telt.

A kilencvenes évek közepén…

A 1994/95-ös tanévben a gázfűtésre való áttérés miatt a diákok novemberig az Agro- Help Kht. épületébe jártak tisztálkodni.

Fokozatosan szűkült – és ez a folyamat a mai napig is tart - a kollégiumi mozgástér. A földszinti tanulót (24-es terem) iskolai célokra használják, és  novemberig a klubban is tankönyvárusítás folyik.

Újszerű  az ez évben bevezetett tanulói portai szolgálat, és az őszi, téli és tavaszi kollégiumi hagyományos rendezvények megszervezése.

Újra életre kelt a hálószobák közötti tisztasági verseny, színvonalas volt a kollégiumi színjátszókör munkája, sikeresen működött a Családi életre felkészítő szakkör, nem maradtak el az ismeretterjesztő előadások, az országjáró kirándulások és a színházlátogatások sem.  Az iskola fennállásának 50. évfordulója kapcsán az első emeleti tanulószobában a tanulók munkáiból kiállítást rendeztünk.

Az ezredforduló..

    A magas létszám miatt az 1997/98-as tanévig a kollégisták két épületben voltak elhelyezve. Tárgyi és személyi feltételek szempontjából az 1997-1999 közötti időszak abszolút mélypont a kollégium életében. Kevés a nevelő, és pénzhiány miatt tervezett programok maradnak el. A helyzeten pályázati pénzek enyhítenek valamelyest.

A 2000/2001-es tanévtől a kollégisták a Dáridó étterembe jártak étkezni.

A nyertes pályázatoknak köszönhetően a következő tanévben nem csak tárgyi feltételekben gazdagodtunk, de programok finanszírozására is nyertünk pénzt. A Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány (NKKA) nagyon hatékonyan támogatta a kollégiumi munkát. Az első emeleten felújításra került a jobboldali vizesblokk, a teakonyha berendezési tárgyai mikrohullámú sütővel,  rezsóval gyarapodtak, és kialakításra került egy játékterem is a földszinten.

A kétezres évek eleje

Közben a hagyományos programjaink folyamatosan zajlottak.

A 2002/2003-as tanévben megnövekedett létszámuk miatt a lányokat az  l. emeleten helyeztük el.

Az évben az NKKA jóvoltából 4 darab rekeszes hűtőszekrénnyel lett gazdagabb a kollégium, és az úszás programot is folytathattuk.

Pályázataink azonban pénzhiány miatt álltak, sőt támogatott szakköreink száma is csökkent.

   A következő évektől minden kollégiumi tanulószobában, sőt a hálószobákból lett kis helyiségekben is tanítás folyik Az iskola egyre inkább rátelepszik a kollégiumra, ennek oka a hely hiánya az iskolai képzésben, a kollégisták száma pedig csökken a kollégista lányok arányának növekedése mellett. Az épület eközben rohamosan amortizálódik, a felújításra nincs anyagi lehetőség. Csak a leg égetőbb hibák kijavítására van mód.

2004-2005

   A 2004/2005-ös tanév kezdeti nehézségei után nem kis gondot jelentett a fő tanügyi épület (A épület) felújításával járó megpróbáltatás-sorozat. A titkárság és a gazdasági hivatal a kollégium földszintjére költözött, a kollégium földszintjén lakó diákok pedig az Agro-Help Kht.  épületében kerültek elhelyezésre a felújítás idejére.

     Ebben a tanévben az utcafront felőli ablakokra új függönyöket és sötétítőket kaptunk, sor került 32 darab heverő javítására, újrakárpitozására, lecseréltük a teljesen elhasználódott paplanokat.

     Pályázaton keresztül jutottunk CD-s magnóhoz, ajándékba kaptunk egy DVD-lejátszót. A Generációk Egymásért Szülői Szervezet jóvoltából az intézmények (az iskola és a kollégium) gazdagabbak lettek egy edzőteremmel.

A kollégium tanulói hatékonyan bekapcsolódnak a szerelési, a karbantartási, a  környezetápolási és egyéb munkákba.

2005-2006

     Költségcsökkentés miatt a korábbi országjáró jutalom-  kirándulásokat felváltották a helyben lebonyolított és mindenkit érintő kollégiumi délutánok, ahol a játékos szabadidő-eltöltés mellett közös főzésre, az év értékelésére és jutalmak kiosztására is sor kerül.

    Anyagi nehézségeinken ezekben az években - tanítási szünetek idején – szálláshelyadással igyekeztünk javítani. A 2005-ös évben kiemelkedő bevételt értünk el.

       2005 karácsonyát emlékezetessé tette a szomszédos ferences rendi barátokkal töltött meghitt este, amit a kollégisták karácsonyi műsora nyitott és a közös beszélgetéssel összekötött vacsora zárt.

   2006 tavaszán a szülői szervezet  jótékonysági bált szervezett a kollégiumban kialakítandó klubhelyiség felszerelésére. A bál bevételét berendezési tárgyak (házimozi, MP3-as lejátszók, csocsó, társasjátékok, kosárlabda, pingpongszett) megvételére fordítottuk, sajnos azonban klub céljára használható helyiséget nem kaptunk, sőt hely hiányában még az iskolai könyvtár is a kollégium épületébe költözött.  Tárgyi feltételek vonatkozásában 20 darab heverő vásárlásával léptünk előbbre.

     Sikeresen pályáztunk egy többfunkciós kispálya létesítésére, ami 2006-ban – az iskola kiegészítő anyagi támogatásával – el is készült.  A pályaelőkészítő terepmunkákat a kollégium tanulói végezték.

2007-

A kollégisták számának csökkenése napjainkig tart, így az iskola továbbra is folyamatosan használja a felszabaduló helyiségeket oktatási célokra. A helyzet mára úgy módosult, hogy az épület három szintjéből egy teljes egészében kollégiumként, kettő teljes egészében iskolai helyiségként működik. 2019-re jelentős felújítási munkák fejeződhettek be. Az épület új tetőt kapott, a tetőre napelemeket. A külső nyílászárók is újak, megtörtént az épület hőszigetelése is. A külsőleg megszépült épületben a hálótermek  is felújításra kerültek, újult a berendezés is. A folyosókra és a vizesblokkra is ráférne a felújítás, ez a jövő feladata.   A leírtakból kiderül, hogy a képzés struktúrája egyre jobban beszűkíti a kollégisták mozgásterét, a kollégium az utóbbi időben szinte két műszakos rendben látja el feladatát, hisz sok helyiségében nappal tanítás folyik..

 

Nemzetközi kapcsolatainkról

Az ifjúság számára mindig fontos az új, másféle világ dolgainak megismerése, új élmények megtapasztalása. A hat évtizedes iskola történetében jelentősek a nemzetközi kapcsolatok, amelyek emlékek sorát adták a mindenkori tanulóifjúságnak és az őket vezető felnőtteknek.

Időrendben az 1960-as évek közepén kezdődött, az észak-németországi, akkori NDK-s kapcsolatot említem először. Az Észak-Németországban, Güstrowban működő agrárgazdaságban több száz szécsényi diák töltött szakmai gyakorlatot, kirándult Rügen szigetére, emlékezik a Balti-tenger nyáron is hideg vizére, a vonaton megtett hosszú útra. Az NDK-s fiatalok cseregyakorlaton voltak itt, Szécsényben vagy a környék termelőszövetkezeteiben és kirándultak az ország szép vidékeire. Ez a kapcsolatfelvétel Mikes József igazgató úr nevében fűződik, melyet későbbi utódai: dr. Racskó Pál és Kiss Gyula igazgató urak is ápoltak. Ez a csereprogram 1989-ben a németországi átalakulással szűnt meg.

Straubing

Szinte még ez évben a Bajor Ifjúsági Kör straubingi  csoportja járt Nógrád megyében, és töltött hosszabb időt Szécsényben. Ebből a látogatásból a mai napig tartó cserekapcsolat lett évenkénti kölcsönös találkozásokkal, gazdag turisztikai, néprajzi programokkal, cserélődő részt vevő fiatalokkal. A Kiss Gyula igazgató úr vezetésével kezdődött kapcsolat zavartalanul folytatódott és tartott Czudor István igazgató vezetése mellett is, majd napjainkban Filkor Lajos igazgaztó támogatásával, korábban Dombovári József és Dombovári Szabolcs tanárok, ma pedig Király Tibor és Királyné Bartus Nikoletta tanárok aktív közreműködésével.

A bajor fél oldaláról Jozef Zelmaier, Richard Majer és Markus Hoffman ifjúsági vezetők nevét kell feltétlenül megemlíteni, a kapcsolatot mindig szívén viselő, azt mindenkor segítő barátokként álltak mellettünk.

A Tempus és Leonardo majd Erasmus pályázatok

1994-2015-ig egy fontos szakmai ággal bővült programunk, amelynek lehetőségeként évente hat szécsényi tanuló tölthet nyolchetes szakmai gyakorlatot bajor gazdáknál. A projekt célja, hogy tanulóink jól működő, modern technikákkal, berendezésekkel felszerelt gazdaságokban gyakorolhassák be a szakmájuk végzéséhez szükséges kompetenciákat. Új technológiákat, munkakultúrát ismerjenek meg, fejlődjön a szakmai-, nyelvi tudásuk és ezáltal növekedjen munkaerő-piaci esélyei.

A monitoring látogatás alkalmával a tanár kollégáknak lehetőségük legyen szakmai ismereteik szélesítésére azáltal, hogy megismerik a gazdaságok működését, az ott alkalmazott technológiákat, hogy az oktatás során tudják hasznosítani.

A Tempus és Leonardo majd Erasmus pályázatokat és azok teljes lebonyolítását Király Tibor tanár úr vezette lelkesen, nagy szakmai hozzáértéssel, a bajor gazdák szívélyes együttműködésével. Több tucat volt tanulónk szerzett konkrét munkatapasztalatot, élt bajor család körében, megtapasztalta a beilleszkedés nehézségeit, főként a nyelvvel kapcsolatban.

Ipolyság-Šahy középfokú mezőgazdasági iskolája

A szlovákiai Ipolyság-Šahy középfokú mezőgazdasági iskolájával immár ötvennégy év óta ápoljuk barátságunkat. A kezdet kezdetén Mikes József szécsényi és Danis Ferenc ipolysági igazgatók találkozása indította el a kapcsolatot. A szakmai, sport és kulturális találkozások sokaknak felejthetetlen élményt jelentettek, csakúgy, mint a közös szakmai gyakorlatok a brünni Zetor gyárban. Másoknak a Prágába, Tátrába szervezett kirándulások emléke lett örök; ugyanígy a Selmecbányán és Erdélyben közösen töltött napjaink is meghatározóak voltak. Az ezred forduló idején fiataljaink együtt utaznak csehországi közös barátainkhoz Bystřice nad Pernštejnembe minden év októberében, majd május végén ismét találkoznak Szécsényben egy szakmai, és Ipolyságon egy sporttalálkozón A sporttalálkozó hagyománya napjainkig folyamatosan él... A tanulók rendezvényei közben a felnőttek között is baráti kapcsolat szövődött, aminek eredményeként évente két-három alkalommal kispályás futballmérkőzésekre és kellemes baráti összejövetelekre kerítünk sort.

Bystřice nad Pernštejnemben működő mezőgazdasági iskola

A csehországi Morva országrészből a Bystřice nad Pernštejnemben működő mezőgazdasági iskolával a 80-as évek közepétől kezdődött kapcsolatunk. A kezdeti sport és turisztikai célú találkozások néhány évi szünet után 1998-tól új tartalmat és kölcsönösen nagyobb lendületet kaptak. Az ipolysági iskola vezetőinek, Bugyi István igazgatónak, Raksányi Tamás, Békési Zoltán, Petrezsély Tibor vezetőknek és munkatársaiknak tolmácsolási segítségével találkozásainkon nem voltak nyelvi nehézségek.

Morva barátaink, Zdeněk Večeřa igazgató úr és munkatársai évről évre emlékezetes, egy héten át tartó programmal fogadtak bennünket. A széles körű szakmai, sport, kulturális és turisztikai versenyek sok-sok tanulónknak adtak már kedves emlékeket. Diákjaink különösen várták a május végi, június eleji szécsényi és ipolysági találkozásokat. Ez a kapcsolat 2009-ig aktív találkozások formájában élt, azóta anyagi okok miatt csak az ipolysági sporttalálkozókon találkozunk cseh barátainkkal.

Nyárádszereda, Sedziejowice

Sajátos érzelmi alapokon jött létre kapcsolatunk az erdélyi Nyárádszereda magyar nyelvű Líceumával. Történt, hogy 1991-ben Péter Éva szeredai származású tanárnő került iskolánkba. Tantestületünk Erdély iránti vonzalma tanári kirándulást szervezett rövidesen, majd 1993-ban  Adorjáni Árpád és Czudor István igazgatók is találkoztak, és további kapcsolat vette kezdetét. Az 1994-ben indult gazdaasszonyképző szakon tíz nyárádszeredai líceumos leány is tanult Szécsényben két évig. A városi Magyar Kultúra Napján sok-sok éven keresztül vettek részt a Líceum diákjai gazdagítva nemzeti tudatunkat. A három magyar iskola – Ipolyság-Szécsény-Nyárádszereda – tanárainak egyhetes, három országot, egy közös kultúránkat érintő programja máig tartó emberi barátságokat, felejthetetlen élményeket adott mindannyiuknak.

2006-ban alakítottunk ki kölcsönös kapcsolatot a dél-lengyelországi Sedziejowice település mezőgazdasági iskolájával. A sajátos településszerkezetű vidék mezőgazdasági termelése, szociokultúrája érdekes és akár példaértékű is lehet számunkra. Pawel Kaluda igazgató úr lelkes barátai segítségével évente 7-8 diák és két kísérő tanár számára biztosított  lehetőséget tapasztalatcserére, néhány éve ezek az utak is finanszírozhatatlanná váltak.

Egyesített európa

A mögöttünk levő hat évtized alatt a világ nagyot fordult. A 60-as években és még sokáig igen jelentős esemény volt, ha valaki külföldre utazott, különösen ha egy gyereknek adatott meg a lehetőség.

A fenti kapcsolatokon túl iskolai pályázattal tanulóink eljutottak Olaszországba, Ausztriába, Portugáliába, fogadtunk svéd és holland tanulókat szakmai gyakorlatra, angol és ausztrál idegen nyelvi asszisztenst. Tanáraink szakmai tanulmányutakat tettek Dániában, Angliában, Írországban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban.

Ma, az ezredforduló után a közös Európai Unióban természetes, hogy bármikor, bárhová utazhatunk, más országokban vállalhatunk munkát. Az ide vezető út hosszú volt, néha nehéz, úgy vélem, hogy ebben része volt az iskoláknak is. 2020-ból nézve az elmúlt évek, évtizedek eseményei sok emléket, tapasztalatot adtak, és mi még fontosabb, emberi kapcsolatokat alakítottak ki és alakíthatnak ki a jövőben is.

Kapcsolat az Ipolyság-Šahy középfokú mezőgazdasági iskolájával barátaink szempontjából:

A világpolitikában terhes éveknek számítanak 1956 és 1968. A magyar forradalom hősies küzdelme után a prágai tavasz vezetői is megpróbálták egyenesebbé tenni az akkori politika buktatóit, mindhiába. Ezek is hozzájárultak azonban az addig merev moszkovita politika lassú olvadásához.

A megváltozott körülmények miatt mertük vállalni a központi mezőgazdasági lapunknak, a Szabad Földművesnek felkérését, hogy fennállásunk húszéves évfordulója alkalmából rendezzük meg közösen a Szlovákiai Magyar Mezőgazdasági Szakközépiskolák Országos Találkozóját Ipolyságon. Még a bitumenen látszottak a 68-at éltető feliratok, amikor a hat résztvevő iskola sportolói és a szellemi vetélkedők részesei, mintegy 300 diák és tanáraik felsorakoztak Ipolyság főterén, hogy meghallgassák Pathó Károly főszerkesztő beszédét, és ezzel kezdetét vette a kétnapos küzdelem. A szécsényi iskola delegációját Mikes József igazgató vezette. Így kezdődött a két iskola baráti kapcsolata.

Az újabb találkozó

már Szécsényben volt, 1971. április 23-án. Rajtunk kívül részt vettek ezen a lévai mezőgazdasági szakközépiskola sportolói és a balassagyarmati szakmunkásképző intézet. Már az iskola bejárata felett transzparens hirdette: Szeretettel köszöntjük a cseh-szlovák-magyar sporttalálkozó résztvevőit! Szomszéd László lelkes testnevelő és tanártársai egy nagyon szép találkozót könyvelhettek el. Ennek szélesebb körű visszhangjára is jellemző, hogy a Nógrádi Hírlap külön szerkesztőt is küldött az eseményre.

Aztán már rendszeressé váltak a szakmai, kulturális és sporttalálkozóink. Nagyban hozzásegítette a jó együttműködést az is, hogy nem volt nyelvi akadály, tolmács nélkül is megértettük egymást. A két iskola közti különböző feltételek azonban gazdagabbá tették a szakmai gyakorlatok bővítését, ezt csoportok cserélésével biztosítottuk. Felejthetetlen élményt jelentettek a szakmai és honismereti kiállítások, amelyekben a múlt rendszer nem nagy segítséget adott az iskoláknak.

 

A tangazdaság története

A tangazdaság újjászervezése

A tangazdaság újjászervezése 1992. december 10-én kezdődött, megállapodás alapján jött létre a Magyarnándori Állami Gazdaság és a szécsényi Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, azaz iskolánk között.

Az Állami Gazdaság a korábbi tangazdaság területében 71,9474 ha szántó és gyep terület használati jogát térítés nélkül adta át az iskolának. Az átadott földterület továbbra is a magyar állam tulajdonában maradt. A kezelői jog bejegyzése a balassagyarmati földhivatalnál 1992. december 10-én történt meg.

A tangazdaság vezetésével 1992-ben Sótér Vilmost bízták meg.

Az 1993. évben a gyep területre (27,7098 ha) művelési ágváltozását kértünk a szántónkénti használhatóság biztosítására. Ez évben a tervek között szerepelt a gazdaság két főágazattal történő beindítása az akkori tárgyi, személyi és anyagi lehetőségeket figyelembe véve.

Kertészeti termesztés

A kertészeti termesztés az alábbi területeken zajlott:

- Ősz úti önkormányzati terület: 27 m² üvegház, 20 m² hollandi ágy, 150 m² fólia.

- Kossuth úti gazdasszonyképző kertje: 500 m².

- Esősi-féle ház körüli terület: 15000 m².

Az egyik főágazat a kertészet volt, amely kettős feladatot látott el. Egyrészről az integrált mezőgazdasági szak tanulói számára gyakorlati munkalehetőséget teremtett, másrészről pedig az iskolai konyha részére a zöldségfélék egy részének megtermelése volt a cél. Az akkor rendelkezésre álló eszközök, építmények és felszerelések között szerepelt egy, a szécsényi városi önkormányzattól átadott 27 m² alapterületű üvegház az Ősz úton, ahol a hagyományos fűtési rendszer mellett melegigényes kertészeti kultúrák palántáit termesztettünk. A Kossuth úti terület az 1993 szeptemberében beindítandó gazdasszonyképzősök gyakorlati munkáihoz, a szakma elsajátításához adott megfelelő feltételeket, képzési lehetőségeket. Az Esősi-féle ház körül 4000 m²-en bogyós és gyümölcs fajtabemutatót terveztünk. 1,1 ha-on pedig szabadföldi kertészkedést folyt, begyakorlás, illetve egy-egy munkafolyamat jobb megismerése céljából. A zöldségmagvakat az Újmajori ZKI szakképzési hozzájárulásként biztosította. Az itt előállított zöldségféléket az iskola üzemi konyháján, illetve a gazdasszonyképző konyháján használták fel. A kertészetben ekkor 18-féle zöldségfajt termesztettünk.

Szántóföldi növénytermesztés, változások a termőterületekben

A másik főágazat a szántóföldi növénytermesztés volt, 71,9474 ha területen gazdálkodtunk. A növényi összetételben szerepelt őszi búza, tavaszi árpa, kukorica és burgonya. A gabonaféléket árunövényként termesztettünk, míg a megtermett burgonya az iskolai üzemi konyhán került felhasználásra.

Az 1994. évben az önkormányzat korábban átadott Ősz úti kertészeti területét – üvegházzal együtt – visszavette az iskolától. Az Esősi-féle területet, amely a II. Rákóczi Mgtsz tulajdonát képezte, a szövetkezet privatizációját követően részarány tulajdonba kapta meg a szövetkezet egyik alkalmazottja.

A fenti események új helyzet elé állították az iskola vezetését. Az iskola szakmai, gyakorlati bázisát újra ki kellett alakítani. A korábbi tanévben indított általános mezőgazdasági képzési szak, valamint a kertészeti szak, illetve a gazdasszonyképző osztály gyakorlatai feltétlenül szükségessé tették a tanterület egy részének (3,1 ha) intenzív fejlesztését a kertészet vonatkozásában. Más oldalról a Magyarnándori Állami Gazdaságtól kölcsönös megegyezés alapján átadott istállóépületet gyakorlati oktatásban történő hasznosítására alkalmassá kellett tenni.

Fejlesztések

A kijelölt célokat az iskola vezetése pályázati lehetőségek kihasználásával, illetve az iskolai erőforrások bevonásával kívánta megvalósítani. Az iskola a visszakapott terület 3,1 ha részén öntözéses/esőztető és csepegtető kertészetet kívánt létrehozni. A kertészeti termelés kettős célzattal jött létre, egyrészről az itt előállított zöldségfélék termesztési biztonságának megteremtése (aszályos időjárás miatti kiszolgáltatottság elkerülése) volt a cél.

A Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szécsényi üzeme az Ancsa-majorban lévő csőkutat kútházzal együtt a Magyarnándori Állami Gazdaság tulajdonába adta 1989-ben. A tanistálló visszaigénylésével együtt az iskola használatába került 1994-ben. A csőkút tényleges használhatósága érdekében a Közép-Dunavölgyi Igazgatóság Környezetvédelmi Felügyelőségétől elvi vízjogi létesítési engedélyt kellett kérni, amelyet meg is kaptunk. Az öntözőrendszer a Nógrád Megyei Munkaügyi Tanács által meghirdetett Decentralizált Szakképzési Alapra benyújtott pályázat segítségével, anyagi támogatásával valósulhatott meg.

További fejlesztések

1994 decemberében megkaptuk az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságától a beruházást támogató okiratot, majd 1995. január 4-én a vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedett. A kivitelezés és az elektromos áram kertészeti területre, illetve az állattartó telepre való bevitele 1995 folyamán történt meg. Eközben a megnövekedett kertészeti terület és állattartó telep megkövetelte a vagyonvédelmi kerítés létrehozását. A kivitelezés szakképzési hozzájárulás és saját erő bevonásával történt.

A kialakítandó tanistálló műszaki terveit 1994-ben a Mihály Építész Iroda végezte, majd 1995-ben a kertészeti növénytermesztési szakmai gyakorlati kabinet (jelenleg pinceépület) tervdokumentációja készült el, melynek kivitelezési munkái 1997-ben indultak meg. Ez utóbbi létesítmény azért vált szükségessé, hogy a megtermelt zöldségeket tárolni tudjuk, mert a 3,1 ha-os területen a legkorszerűbb holland nagy termőképességű Sluis & Groot zöldségfajokat termeltük az újmajori zöldségfajok mellett. Összességében mintegy 44 fajt és fajtát termeltünk. A zöldségmagvakat mindkét cégtől szakképzési hozzájárulás címén kaptuk meg. Az előállított termékeket az iskola konyháján használták fel.

Egyre bővülő paletta, és kapcsolatrendszer

Szántóföldi területen a termelés biztonságának fokozása érdekében a Tiszamenti Vegyi Művekkel alakult ki kapcsolat, ahonnan szakképzési hozzájárulásként nagy mennyiségű műtrágyát kaptunk.

1994-ben a PIONEER Hybrid Magyarország Kft-vel alakult ki máig tartó gyümölcsöző kapcsolatunk, melynek eredményeként évről évre növekvő fajtaszámot állítottunk be a félüzemi fajtabemutatóba. 1995-ben ehhez kapcsolódtak a KISKUN hibridek, majd a NOVARTIS is.

1995-ben a tangazdaság tanistállójának megépítése előtt szakvéleményt kértünk a szécsényi városi főállatorvostól, akitől megkaptuk a támogató szakvéleményt, a mellékelt tervrajz alapján a technológiai szempontokra. 1995-ben a szakközépiskola és a Balassagyarmati Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás együttműködést kötött szamóca frigópalánta előállítására. A szaporítóanyag OMMI minősítést kapott.

1996-97

1996-ban beléptünk a Magyar Tangazdaságok és Tanüzemek Szövetségébe, ezzel is stabilizálva az eddig elért eredményeinket. Az 1996-os évtől megteremtődött a feltétele a szántóföldi félüzemi fajtabemutatók kiszélesítésének, a kísérleti sorba több növényfaj – kukorica, őszi búza, napraforgó és burgonya – is kerülhetett.

1997 áprilisában a tangazdaság átalakult közhasznú társasággá, melynek vezetője Petrás László lett. 1998-tól a Kht és az iskola közösen pályázott a Földművelésügyi Minisztérium által meghirdetett biológiai alapok megőrzését és fejlesztését segítő támogatások elnyerésére, melyet éveken keresztül meg is nyert. Itt lehetőséget teremtettünk a térségbeli gazdálkodók és iskolánk tanulói számára a szakmai ismeretek gyakorlati bővítésére, a térségben eredményesen termeszthető fajták, hibridek megismertetésére.

Új vezető

A tangazdaság vezetését 1999. július 1-jétől 2001 június 28-ig Vincze László állattenyésztő üzemmérnök-tanár látta el.

A tangazdaság 2000-2001 évben megkapta a Mezőgazdasági Minisztérium Minősített Tangazdaság címét. A kertészet irányítását 1998 szeptemberétől 2006-ig Vincze László végezte. A fenn említett időpontban a tangazdaság 69 ha szántóterületből, 3,1 ha zárt kertészetből és az Ancsa-major elnevezésű állattartó telepből állt. Az Állami Vagyonügynökség ideiglenes használatba adta a major előtti mintegy 3 ha területet, valamint a város teljes használatba adta a major és a kertészet közt elterülő 1 ha füves területet. A KÖVIZIG vízmű Ipoly menti kaszálójának 10 ha-os területe biztosította az állatállomány szálastakarmány-szükségletét.

         69 ha szántóból 50 hektárt Agro-Help Kht művel, a 16 ha állandó vízállásossága miatt művelhetetlen. 3 ha szántón az iskola zabot, búzát, árpát felváltva termel. A területen burgonyát, kukoricát és búzát vetett a Kht. Itt fajtabemutatók és előadássorozat szolgál a megye gazdáinak segítségére. A fajtakísérlet burgonyából és kukoricából történik a mai napig is.

Kertészet

A tankonyha kertjében 30 m² üvegház és a kert a főzési gyakorlatokhoz biztosította az alapanyagot. 2004 év végén a kertet az önkormányzat értékesítette.

 A kertészetben 270 m² fóliaváz található, 2,5 ha területen szántóföldi kertészkedés folyik. A 1999-ben épült pincében 7 vagon burgonya és zöldségek tárolására van lehetőség, és gombatermesztést folytat a gombatermesztő szakkör.

1998-tól  0,387 hektár gyümölcsöst telepítettünk (alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, őszi és kajszi barack, málna, szeder, szamóca, ribizli, köszméte). A gyümölcsfák a talaj sekély termőrétege miatt folyamatosan pusztulnak ki. A bogyós gyümölcsök folyamatosan pótlás alatt állnak.

Telepítésre került 2003-ban 0,432 ha törzses gyümölcsös és 0,18 ha bogyós gyümölcs. 2003-2004-ben  0,828 ha lucernát vetettünk a lovak takarmányának biztosítására.

Fejlesztések a kertészetben, a gazdálkodás néhány adata

A 2000. évben elkészültek az öntözőrendszer szárnyvezetékei, amelyek segítségével biztosabb lett az eredményes termelés.

2002-ben az új gyümölcsöshöz csepegtető rendszerű öntöző rendszert építettünk.

A kertészet minden évben elkészített terv alapján működik. A működéséhez az anyagiakat a szakképzési alapból biztosítja az iskola. A kertészet először 200 000 Ft-ból , majd fokozatosan lecsökkentve idén 20 000 Ft-ból működik. Az árbevétel arányosan csökken, 350 000Ft-ról 80 000 Ft-ra, ami abból adódik, hogy a takarmány nem kerül számlázásra.

Az adott évben az összes terület 30 %-án gyümölcsöt termelünk, 1,1 %-on zöldségtermelés, 61 %-on takarmánytermelés folyik. 7,8% út és trágyatér.

A város kertészeti kiállításán iskolánk minden évben részt vesz. A termények bemutatásra kerülnek a kozárdi Almafesztiválon és a városi szüreti felvonuláson is.

Ancsa- major, fejlesztések

Az állattartó telep első istállóját (amely régebbi hasznosításban mint borjúnevelde működött) az Agro-Help Kht. segítségével  pályázatok útján és Sótér Vilmos tanár tervei alapján átalakítottuk. Az átalakítás során így alkalmassá vált az épület baromfi-, sertés- és nyúltartásra. Az istállóba szakképzés címen sikerült baromfi etető- és itatórendszert szereznem a bajai  Tier-Tech cégtől, valamint ugyaninnen a Pig-Tech-től sertésetetőket. A nyúlrácsot a Gödöllői Kutatóintézet segítségeként kaptuk.

Ebben az évben a Vincze László elkészített terv alapján a középső istálló is átalalakításra került (régen ez ellető volt). 2 db nyerges-szerszámosnak, 1 db tanteremnek, 1 db abrak előkészítőnek, 1db szabadtartásra alkalmas szabadtartásos csikó istálló résznek, 4 db boksznak, 8 db lóállásnak adott így helyet az épület. A lóistálló berendezéseit a Nagy Lovas Kft-től vásárolta az iskola. A lóállományt a törökszentmiklósi angol telivér tenyészetből, és az Érsekvadkerti Mezőgazdasági Szövetkezettől kapta az iskola szakképzés címén. Az istálló  után elkészült a karám és a körötte lévő vízelvezető rendszer is, és így a lovas képzés immáron nem külső gyakorlati helyeken folyhatott, hanem saját tangazdaságunkban.  Az indulásnál 10 db lóból állt az állomány, a később született csikók értékesítésre kerültek. 2001 szeptemberében lett kész minden rekonstrukció és bekerülhetett az állomány a megfelelő helyre.

Ancsa- major, működés az ezredfordulókor

Az egyes istálló állatállománya 140 db tojótyúkból állt, amit a Kht-től vett át az iskola. Végh Ferenc kolléga ismeretsége segítségével Szakképzési Alap címén sikerült minden évben a baromfiállományt beszerezni. Az iskola Shaver fajtájú állománnyal termelt (Sh barna, Sh kopasz, Sh farm, Sh master, Sh hús). A tojástermelés 67 %-os eredménnyel sikerült. A húscsirke-nevelés 2 %-os elhullással zárult. Az állomány létszámába került 1 db új-zélandi, 1 db kaliforniai bak és 10 db vegyes anyanyúl.

Az állatállomány takarmányának jelentős részét a tangazdaság területén termelte meg a Kht. Vásárolni csak premixet vásároltunk, és saját keverésű abrakkeveréket készítettek a dolgozók.

Az adott időszakban a  a tangazdaságban 1 fő kertész, 2 fő polgári szolgálatos katona látta el az állatokat, amikor az iskola tanulói nem tudták a gondozást elvégezni.

 

A lótenyésztő szakképzés krónikája 1997-napjainkig

Az 1997/98-as  év

Az 1997/98-as  évet Nógrádgárdonyban kezdtük Gál Andor gyakorlótelepén. Előtte már az iskola jó kapcsolatot épített ki a vállalkozóval. A gyerekek 1992-től lovas szakkör keretében hetente egy-két alkalommal jártak ki lovagolni.

         Sok munkával és sok örömmel teli éveket töltöttünk Gárdonyban. Elvégeztük az istálló napi munkáit, lovagoltunk, lovastúráztunk a környékbeli erdőségekben Hollókőtől Őrhalomig. Részt vettük a díjlovagló versenyek – Bárány Anzelm Emlékversenyek rendezésében az akadályfestéstől a pályaszolgálatig. Fogathajtó versenyek rendezésében is aktívan szerepet vállalt az osztály és sok szakmai tapasztalatot szerzett. Ekkor „alkottuk” meg az első lovas karusszelünket 9 lovassal és lóval, melyet az iskolanapon mutattunk be, mindenki meglepetésére. Ezzel a karusszellel szerepeltünk Hugyagon, a falunapon is.

1999-2000

         1999-ben a Nemzeti Lovarda által meghirdetett Csekonics Emlékversenyen szép eredményeket értünk el. A lovas tanulók sokoldalúan bizonyították ügyességüket: elméleti, szóbeli, szakmai, valamint gyakorlati: lovaglás, lófelvezetés, lóápolás versenyszámokban. Annus Albert 24 tanulóból 2. helyezést ért el caprilli lovaglás versenyszámban. Pál Andrea összetett eredménye 8. helyezés, Molnár Gergő 6. helyezést ért el. Megemlíteném még a Concord nevű állami fedezőmént „ő” szintén nagyon sokat tett.

A gyerekek felkészítésében maximálisan együttműködő, jól kezelhető volt és kiváló ugrókészséggel rendelkezett.

         Az 1999/2000-es tanévet már egy szécsényi vállalkozónál, Majoros Istvánnál kezdtük. Itt is sok értékes szakmai tapasztalatra tettünk szert. Ez a lovarda csak rövidke állomás volt az osztály életében. Egy évet töltöttünk Ludányhalásziban Végh Károly vállalkozónál. Karcsi bácsinak nagyon sok lova volt. A ló létszám 30-36 között váltakozott. Így az osztály derekasan kivette a munkából a részét. Ludányhalászi dimbes-dombos vidékét is megismertük lóháton Szécsényfelfalutól Nógrádszakálig. Itt is tevékenyen vettünk részt a díjugrató versenyek megrendezésében. A távlovagló versenyen négyfős csapattal indultunk, ahol jól szerepeltünk.

Az ezredforduló

A 2000. évet az iskola saját istállójában kezdtük. Nagyon boldogok voltunk, hogy végre pályázati pénzekből és az iskolavezetés áldozatos munkájának eredményeképpen felépült a mi lovas istállónk. Az év végi szakmai vizsgákra már itt került sort.

2000-ben rendezték meg Eleken a Szakma Kiváló Tanulója versenyt, ahol díjlovaglásban Annus Albert, díjhajtásban Oravecz Zoltán országos első helyezést ért el.

A szakképzési törvény megváltozott, a lótenyésztő szakképzés idejét két évre csökkentették. A lóállományunk nagy részét szakképzési hozzájárulásra kapott lovak alkották. Nem volt könnyű feladat összehangolni a kezdő lovászok kiképzését és a kezdő, fiatal galopp-pálya „lefutott” ideges, élénk vérmérsékletű lovak átképzését. Mindezt úgy, balesetmentesen, hogy a gyerek és a ló is tanuljon. Ezért a kancáinkat fedeztettük és minden évben egy-két csikó született a gyerekek legnagyobb örömére. Nemcsak örömére, hanem tanulságára is. Sohasem felejtem el Sári nevű kancánk ellését. Legalább húsz tanuló nézte végig. Megható pillanatok volt, a kiscsikó születése után a gyerekek sírtak-nevettek. A kiscsikó fejlődését végigkísérni is nagy öröm. További kiscsikóink Zorro, Sophia, Csoki azóta felnőttek. Zorrót és Sophiát belovagoltuk a diákokkal. Nagyon megbízhatóak, jól kezelhetőek, jól lovagolhatóak. Látszik rajtuk a gondos bánásmód és a gyerekekben való maximális bizalom. 2006-ra 13 lova volt az iskolánknak.

2005-2006

Napi feladatok tömkelegét láttuk el, mindezt felpörgett formában, ha a napi munkánk végére akarunk érni.

Egy kis ízelítő a feladatokból: istállórend, kitrágyázás, almozás, takarmányozás, lóápolás, csikókkal való foglalkozás, nyergelés, lovaglás, fogathajtás, futószárazás, a gyakorlat elméleti tudnivalói, és az elmélet gyakorlata: szerszámápolás, körletrend stb.

A 2005/2006-os tanévben a SZAKMA program keretében a szakképzés tízmillió forint támogatást kapott. Ebből az összegből vásároltunk 2 pár fogatlovat (lipicai fv.- furioso fajtákat), Eszterházy-kocsit, vadászkocsit, Szentendrei-kocsit, angol nyergeket, kantárokat, western nyergeket, kantárokat, s így jelentős minőségi fejlesztést tudtunk végrehajtani.

Ebben a tanévben a Szakma Kiváló Tanulója Országos Versenyt Kenderesen rendezték meg, ahol Ocsovai Péter tanulónk országos I. helyezést ért el, Bangó Renáta  pedig  VI. helyezett lett.

2006-napjainkig

A következő évek új és régi feladatokkal teltek. A napi feladatainkon kívül részt vettünk a városi rendezvényeken, szüreti felvonulásokon.

Felmértük, felderítjük a környék lóval is bejárható útvonalait.

Kutattuk Nógrád megye lovas történelmét (Plathy József, Balassagyarmat-burjaspusztai ménes).

Ápoltuk kapcsolatainkat a Palóc Lovas Klubbal, részt vettünk az általunk szervezett tanulmányi kirándulásokon.

Sajnos a képzés iránti érdeklődés évről évre csökkent, végül annyira kevesen választották ezt a gyönyörű szakmát, hogy évek óta nem tudunk ilyen képzést indítani. Az iskola utolsó két lovát néhány éve adtuk el..